2016.01.04. 08:02

Bróker-botrány, földügyek: ömlött a szó a somogyi képviselőkből

Egyre visszafogottabbak a somogyiak a parlamentben, írtuk tavaly és tavalyelőtt az előző évek adatai tükrében. Különösen 2014-ben bizonyultak passzívnak a megye képviselői, hiszen az akkor újonnan megalakult országgyűlésben mindössze 3 óra 39 perc 25 másodpercre ragadták magukhoz a szót.

Vas A.

Ehhez képest többüknek 2015-ben szinte szómenése volt, hiszen a somogyi hetek együttesen 15 óra 31 perc 8 másodpercig szónokoltak a T. Házban. Ami alig negyven minutummal kevesebb, mint a megye képviselőinek 2013-as produktuma, csakhogy két esztendeje még 13 honatya és honanya hozta össze a valamivel több mint 16 órát. Az idei somogyi felszólalások arányaiban inkább a 2012-es, illetve 2011-es évhez mérhetők, hiszen előbbiben hat perccel több mint egy napig, utóbbiban pedig 17,5 perc híján egy és egynegyed napig szónokoltak a tizenhármak.

Hogy a tavalyi közös, a valamivel több mint három és fél óra mennyire kevés volt, jól mutatja, hogy az idén legbeszédesebb somogyi, a jobbikos Ander Balázs egymaga több mint másfélszer ennyit szónokolt. Kevés híján öt és háromnegyed órán át tartotta magánál a szót az ülésnapok során, s ezzel az előző ciklus legaktívabb megyebeli képviselőjének, a szocialista Lamperth Mónika teljesítményét súrolta: 2013-ban ő is nagyjából negyed napnyit beszélt, de az egykori miniszterasszonynak akadt olyan éve, amikor simán átlépte a tíz órát... A szélsőjobbos párt országos listájáról a parlamentbe került barcsi honatya összesen 62 alkalommal jelentkezett szólásra, a leghosszabban, csaknem 23 percen keresztül a vasúttörvény vitájának vezérszónokaként hallatta a hangját, de igencsak aktívnak bizonyult a napirend utáni felszólalásoknál is, ahol többször is beszélt a dél-somogyi földhelyzetről, vagy éppen Horthy Miklós kormányzóvá választásának 95. évfordulójára emlékezett.

A legnagyobb fejlődést kétségkívül Witzmann Mihály mondhatja magáénak: a siófoki választókörzet fideszes képviselője tavaly újoncként mindössze kétszer, s alig 17 percre ragadta magához a szót, 2015-ben viszont 38 alkalommal hallatta a hangját közel három és egynegyed óra hosszan, s ezzel ő a második legbeszédesebbnek – a leghosszabban a banki elszámolás során tapasztalható visszaélések elleni fellépés vitájában szónokolt.

A szocialisták országos listájáról a T. Házba került Harangozó Gábor is három óra fölé jutott, ötven felszólalásából az állami földpályázatokkal szembeni dörgedelem bizonyult a leghosszabbnak. Egy óránál többet hallgathatták képviselőtársai a kereszténydemokrata Szászfalvi Lászlót – aki 35 felszólalásából a legtöbb időt a Bethlen Gábor Alapítvány 2013-as éves beszámolójára szánta –, s némi meglepetésre párttársát, Móring József Attilát. Utóbbi ugyanis az országgyűlés egyik jegyzőjeként eleve kevesebb lehetőséghez jut egy szimpla honatyához képest, s így az elmúlt esztendőkben csak néhány alkalommal és percre aktivizálta magát. Az idén viszont hússzor is szót kért, s csak az egészségügyi helyzet vitájában kétszer annyit beszélt, mint 2014-ben egész évben. Hasonlóképpen jegyzői feladatokat lát el Gelencsér Attila is, Kaposvár fideszes képviselője ennek megfelelően tucatnyi alkalommal összesen valamivel több mint fél órára kért szót, s leghosszabban a Buda-Cash botrányban érintett Dél-Dunántúli Takarék kapcsán aktivizálta magát. Az idén a legkevésbé aktív, mindössze négyszer szót kérő, s 25 percének felét a Kúria elnökének 2014-es beszámolójára szánó Mátrai Márta pedig elmondhatja magáról: tavaly ugyanezzel a produkcióval a negyedik legbeszédesebb lehetett volna...

Az önálló és a nem önálló indítványok számában is meglátszott a nagyobb somogyi aktivitás. Előbbiből tavaly összesen 82-t jegyeztek a megye képviselői – ezekből 54-et Harangozó Gábor egymaga –, ehhez képest 2015-ben 190 fűződik a nevükhöz, s míg tavaly Witzmann Mihály és Mátrai Márta egyet sem mondhatott magáénak, addig az idén mindenkinek szerepelt a neve legalább két alkalommal a beterjesztők között. A legaktívabbnak ismét az MSZP megyei elnöke bizonyult 103 önálló indítványával, az ellenpólust Mátrai Márta háznagy képviselte kettővel. A nem önálló indítványoknál viszont megmaradt a kormánypárti képviselők passzivitása: tavaly csak Witzmann Mihály, a mögöttünk álló esztendőben pedig egyedül Móring József Attila nevéhez fűződött ilyesmi, vagyis a két ellenzéki honatya jegyzett a 41-ből negyvenet.