Közélet

2016.03.21. 17:18

Esély-egyenlőtlenségben: folyamatosan nő a társadalmon belüli távolság

Ötven évvel ezelőtt, egy 1960-as, 72 áldozatot követelő dél-afrikai rendőrsortűz emlékére nyilvánította március 21-ét rasszizmusellenes világnappá az ENSZ. Kaposváron hétfőn a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (CSEÖH) szervezett esélyteremtési konferenciát a világnap alkalmából: a rendezvényen adták át a hagyományos Esélyteremtési-díjat, melyet az idén Varga László, a kaposvári Szent Imre templom plébánosa vehetett át.

Vas András

– Az egyetemnek nyitottnak kell lennie minden olyan dologra, mely előreviszi a társadalmat – mondta nyitóbeszédében Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora, aki Adam Smith skót közgazdász „láthatatlan kéz”-elméletét citálta, mely szerint, ha valaki önhibáján kívül nem képes hozzájárulni egy társadalom értékfejlődéséhez, akkor a társadalomnak kötelessége gondoskodni róla. – Ezen elv alapján hozta létre a Kaposvári Egyetem az első között az országban roma szakkollégiumát, s alkotta meg romastratégiáját.

Bogdán Imre, a szervező somogyi CSEÖH vezetője hozzátette, aki elfogadja a magyar kultúrát és törvényeket, nemétől, nemzetiségétől és vallásától függetlenül meg kell adni számára a lehetőséget, hogy itt éljen.
– Tizenkét éve kezdődött meg a hálózat kiépítése – mondta Biegelbauer Anna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma esélyteremtési főosztályának munkatársa a CSEÖH-ök feladatait és szerepét elemezve –, Somogyban eleinte a megyei önkormányzat, 2011-től a napkerék Egyesület működtetésében. Legfontosabb feladatuk a társadalmi szemléletformálás, melyet az esélyórákkal már az óvodákban meg lehet kezdeni, emellett családügyi, önkéntesügyi és tehetséggondozási feladatokat is ellátnak. A megyében hétmillió forint jutott szemléletformáló programok szervezésére, s Somogyban kiemelkedő kezdeményezés a esély-kerekasztal, mely havonkénti tanácskozást jelent a szakmai és a civil szervezetek bevonásával.




Somogyban napi szinten láthatóak az egyenlőtlenségek

– A rasszizmus Magyarországon egyértelműen a romákat sújtja leginkább, s sajnos gyakran a mindennapi közbeszédben is megnyilvánul – felelte megkeresésünkre Filebics Magdolna szociológus, a megyei Esélyek Háza korábbi vezetője –, s szorosan összekapcsolódik az esélyegyenlőség hiányával. Idehaza folyamatosan nő a társadalmon belüli távolság a nem romák és romák között, s ez az élet szinte minden területén megjelenik: a szegregált iskolákban és óvodákban, a munkalehetőségek terén vagy éppen a hozzáférés hiányához a szociális és egészségügyi ellátás esetében.

A szociológus hozzátette, alig van olyan terület, ahol a romák teljes mértékben részesei lennének a többségi társadalomnak, kirekesztésük egyre érezhetőbb, s emiatt egyre nehezebb az integrációjuk.


Somogyban napi szinten láthatóak az egyenlőtlenségek


– Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz a második legtöbb bejelentés nemzetiségi hovatartozás miatti diszkrimináció miatt érkezik – folytatta. – A legrosszabb Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint a Dél-Dunántúlon a helyzet. Somogyban a kistelepülésen élők halmozottan hátrányos helyzetben vannak, hiszen a megfelelő infrastruktúra hiánya mellett a személyes esélyegyenlőséggel is meg kell küzdeniük. Az ilyen helyzetben lévők száma folyamatosan nő, s ez középtávon is komoly társadalmi problémát jelent majd, hiszen a romák között jellemző az alacsony iskolázottság, a magas munkanélküliség, s kirívóan rossz az egészségügyi állapotuk. Mindez előrevetít, megfelelő, s jól összehangolt integrációs programok nélkül a megye egyre jobban leszakad majd. Már a romlás megállításához is komoly oktatási, lakhatási, egészségügyi és gazdasági projektekre lenne szükség, no és a többségi társadalom részéről emberi kapcsolatokra, a kormányzat felől pedig a negatív társadalmi megnyilvánulásokkal szembeni zéró toleranciára, mert szegregációban nem működik az integráció.

Ezek is érdekelhetik