Megfelelő minőség és mennyiség: örül a szakma és a vásárló is

– A vevők körültekintőek, egyre jobban odafigyelnek, mit kapnak a pénzükért – emelte ki Ács József, a kaposvári Ács Pékség tulajdonosa. – S nyilván szükség van az élelmiszeripari előírások újragondolására is, szerintem lényeges, hogy a változó igényekkel mindenki lépést tartson.
A szaktárca tájékoztatása szerint a fogyasztói tudatosság erősödésével egyre nagyobb igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek, így a sütőipari árucikkek iránt is. Ennek hatására újultak meg a Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari termékek lapjai, szem előtt tartva a kialakult magyar szokásokat és az ezekből fakadó fogyasztói elvárásokat. Az Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős Államtitkárság kiemelt figyelmet fordít a hazai élelmiszerek védelmére, s arra, hogy megfelelő élelmiszerek kerüljenek a polcokra.



– Az új előírás 15 kenyér esetében szabályozza az összetételt – tudtuk meg. – Az összetevők közé alapanyagként bekerültek álgabonák (hajdina, amarát), melyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin, fehérje és élelmi rost tartalmuk miatt. A lisztkeverékekből készített kenyereknél az Élelmiszerkönyv meghatározza a keveréket képző lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek kell lennie.

A szakma örül a változásnak

Ojtó Lajos, a kaposvári Slendy Pékség tulajdonosa, aki egyben a SKIK alelnöke rámutatott: a szakma örül a változásnak, hiszen az előírás tételesen rögzíti az adott termékek összetételét, főbb paramétereit. S az újdonság nemcsak a vásárlók, hanem a tisztességesen működő pékségek javát is szolgálja: azokét, ahol eddig is a megfelelő mennyiségű, minőségű alapanyagot – például rozslisztet – használták fel.

Tudatosan óvják a szakma értékeit

– Lépést kell tartani a korral: az idén dagasztógépet és gépkocsit is vásároltunk – mondta Ács József. – A termékfejlesztést is folytatjuk: rövidesen egy új rozsos kenyérrel akarunk a piacra lépni.
Közel 20 féle kenyeret és számos pékárut – így többek közt kakasócsigát, leveles tésztát, pogácsát – készítenek, s nemcsak a boltokba szállítanak, hanem öt mozgó ABC-t is üzemeltetnek, s naponta csaknem 40 somogyi településre jutnak el. Ács József szerint csak az a vállalkozás bírja az iramot, amelyik a bevétel jelentős részét visszaforgatja fejlesztésre. Egyetért a törekvéssel, miszerint a hagyományos élelmiszeripari értékek megóvásáról tudatosan szükséges gondoskodni.

Rögzítik a követelményeket

– Az élelmiszerkönyv felsorolja a védett elnevezésű termékeket, például a tejes tésztából készült péksüteményeket (császárzsemle, fonott kalács, nagykifli, óriás kifli, sós kalács, sóskifli), mint ahogy a leveles tésztából készült finom pékárukat is  (például rongyos kifli, leveles rúd, leveles pogácsa) – derült ki a szaktárca tájékoztatójából. Ennek köszönhetően kizárólag akkor használhatóak fel ezek a megnevezések, amennyiben  a termékek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben rögzített követelményeknek.