Hangmester Somogyországból – Oscar-díjas hangok egy tabi fiútól

A huszonhat éves hangmester

Azt gondolná az ember, ha Oscar-díjas filmek alkotóiról van szó – bármennyire is egyre több van szerencsére belőlük idehaza – legalább két tucat filmet, rendezést végig kell böngészni ahhoz, hogy az ember tisztességesen felkészüljön arra, hogy érdemi kérdéseket tehessen fel a stáb bármely tagjának. Ehhez képest a világot meghódító, vasárnap Oscar-díjjal elismert Mindenki című rövidfilm alkotógárdája, ha szabad mondani, minimum pimaszul fiatal. A film hangmestere például mindössze huszonhat esztendős, Tabról származik, ott érettségizett, szülei, testvérei szintén a somogyi kisvárosban élnek. Péterffy Mátét szerencsére filmes körökben egyáltalán nem kell bemutatni annak ellenére, hogy a hazai, mindenki számára elérhető adatbázisokban alig-alig tűnik fel a neve, ám a világ legnagyobb filmes adatbázisa, az Interenet Movie Database (IMDb) már gazdagon említi a munkákat, amelyekben eddig dolgozott. A Mindenki a legnagyobb friss sikersztorink, a filmet két évvel ezelőtt, rohamtempóban forgatták, mindössze öt plusz egy forgatási nap alatt.

Az egyetemen izgulta végig az Oscar-gálát

– A Színház és Filmművészeti Egyetemen ismerkedtem meg a gyártásvezető sráccal, Molnár Dániellel, többször is dolgoztunk már együtt, ő ajánlott Deák Kristóféknak – mesélte el a Budapesten élő Péterffy Máté, miként került bele a Mindenki című film alkotógárdájába. – Soha nem lehet tudni, hogy adott évben a Filmakadémia melyik témát ismeri el, ez meglehetősen képlékeny dolog azt hiszem, lehetséges, hogy egy-két év múlva például egyáltalán nem tartanák érdekesnek a mi filmünket – vélekedett a színművészetin végzett hangmester, aki nem Los Angelesben, hanem barátai társaságában az egyetemen izgulta végig az átadót egy kivetítő előtt. – Igazából szerencsésnek mondhatnám magunkat, de természetesen a nagyon jó forgatókönyv is kellett hozzá, s az a globális témakör, amit a gyermekek nevelése jelent, olyan lehetőségeket biztosított, ami egyértelművé tette a többrétegű, mélyebb tartalmú fogalmazást – összegzett Máté, akinek mestere, Zányi Tamás éppen az egy évvel korábban Oscar-díjas elismerést besöprő Saul fiának volt hangmestere.

„Ekkora sikerre egyáltalán nem számítottunk”

[caption id="" align="alignright" width="350"] Somogyország szülötte a különleges atmoszférájú Mindenki című film hangmestere
[/caption]Természetesen a Saul fia egy nagyon más jellegű, nagy lélegzetvételű műalkotás, melyben a hang különleges szerepet kap a történet egészében, ahol nem klasszikus hangmegoldások speciális többlet mondanivalót nyújtanak, de ha valaki jól figyel, mozikörülmények között hallható, hogy Péterffy Máté is tudásának legjavát nyújtotta a hangtrükkökkel és a rá jellemző beállításokkal.
– Ekkora sikerre egyáltalán nem számítottunk, nem is számíthattunk, egyszerűen csak igyekeztünk tisztességesen, a maximumon elvégezni a munkánkat, így sikerült – foglalta össze szerényen. Mint elmondta, a forgatás szenzációs volt, bár a harminc fős gyermeklétszám miatt egy kicsit fárasztó is. – Nagyon jól éreztük magunkat, ezt mondhatom minden stábtagunk nevében.

Megpróbálják felfogni, mi történt velük

Péterffy Máté szabadúszó hangmesterként dolgozik a fővárosban, s biztosan nem marad megbízás nélkül a jövőben sem. – Ilyesfajta gyakorlati haszna még egyelőre nem volt Oscar-díjnak, most még ott tartatunk, hogy megpróbáljuk felfogni, mi történt velünk. De egy biztos, nem állunk meg, folyamatos munkáim vannak. Nemrégiben részt vettem Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében, ami a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról, elhozta az Arany Medvét, s ugyancsak a film hangjáért felelek Lengyel Balázs, Lajkó, cigány az űrben című alkotásában, bolgozom Mundruczó Kornél legújabb filmjébe is – hozott néhány példát friss munkáiból. – Nem szabad megállni, folyamatosan próbálok fejlődni, annál is inkább mert átalakulóban van a filmes hang-szakma, nyugati mintára ugyanis, szakítva a korábbi hagyományokkal nem egy ember felel csak a hangmunkáért, hanem egyre specifikusabb, részleteire bontott kidolgozás a jellemző – mondta terveiről, s hozzátette, a filmalap mostani támogatási rendszerében minden filmhez nemzetközi hangot kell gyártani, ami bőven ad lehetőséget a kibontakozásra.

Nagyon büszke a Tabon élő család

– A szakmabeli filmesektől természetesen mindenki szinte azonnal gratulált, szüleim is nagyon büszkék, ők is az első adandó alkalmat megragadták hétfőn, hogy gratuláljanak, mint ahogyan a két kishúgom is – mondta a díjkiosztó utáni első órákról Péterffy Máté, akinek édesapja a Somogyi Hírlap terjesztési régióvezetőjeként lapunk oszlopos munkatársa. Máté a Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskolában érettségizett, majd a Színház és Filmművészeti Egyetemen diplomázott hangmesterként. Az IMDb nyilvántartása szerint hat az idén bemutatott, vagy bemutatásra váró filmbe dolgozott, többek között a Kojotban, a Brazilokban és a 147 rovás című rövidfilmben, de feltűnik a neve a tavaly elkszült HBO produkciójában a nagysikerű Aranyéletben második szériájában is.



A Mindenki Deák Kristóf 2016-ban bemutatott magyar rövidfilmje, mely elnyerte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat. A filmet hivatalosan „Sing” címmel jelölték a díjra, 2016. február 28-án az M2 Petőfi TV-n sugározták először. A film a nemzetközi premierjén rögtön megnyerte a közönségdíjat a Lille-i Európai Filmfesztiválon, később pedig megnyerte a Lanzarote Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíját. A Mindenki két díjat is kapott a tokiói Short Shorts filmfesztiválon: a Legjobb Nemzetközi Kisfilm díját és a fesztivál fődíját is, ezzel vált jelölhető az Oscar-díjra.

A Mindenkit mindenkinek - kommentár

Az Oscar díjátadója után alig ocsúdtunk fel az örömből, hogy a tavalyi Saul fia után az idén is magyar film söpörte be a legismertebb elismerést – ami azért annál többet mutat, hogy igenis tehetségesek vagyunk valamiben –, szinte azonnal megjelentek a kritikus hangok arról, nem is igazán jó film a Mindenki, egy alkotásában talán elnagyolt tézisfilm, vitatható dramaturgiai és szakmai megoldásokkal. Ilyeneket olvashattunk neves és kevésbé neves kritikusok tollából. De bevallom őszintén, én nem igazán értem a fanyalgást. A Mindenkit a helyén kezelte a filmszakma, Oscart kapott. Ahogy a Saul fia, a Mephistó, a Légy is. A kritikus kritizáljon, ez vitathatatlan joga, de soha ne felejtse el, mielőtt papírra vetné gondolatait, hogy egy ország joggal büszke ezekre az alkotókra.