Kultúra

2016.05.08. 07:07

Balatoni mítoszok nyomában: titkok és legendák a magyar tengernél

Április végén jelent meg a Balaton legendáját feldolgozó Helka trilógia zárókötete. Nyulász Péter könyvei a Balaton és a Bakony valós vidékén játszódnak, és mesés kalandozásra hívják ifjú olvasóikat a mítoszok világába.

Jeki Gabriella

– Úgy aposztrofálja a regényeket, mint a fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros, kalandos meseregény. Ez eléggé új műfaj a gyerekkönyvek világában. Milyen volt a fogadtatás, most már harmadszor?
– A történet valóban egy kalandos meseregény, amit az elsőhöz hasonlóan nagy szeretettel fogadnak nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is. A történetekben egyfajta varázsvilág jelenik meg a lapokon, és mesével öltözteti fel a helyeket a varázslatos Balaton környékén.

– A szereplők nevei kapcsolódnak ahhoz a csodás vidékhez is, amerre járnak? (Tramini, Furmint, Helka, Ciprián, Kamor, Boglárka)
– Részben kapcsolódnak, hiszen eszerint kerestem a megfelelő karakterhez illő neveket. Két szeleburdi, kalamajkázó manónak persze akkor is lehetne Tramini és Furmint a neve, ha nem a borról kapták volna a nevüket. A harmadik, most megjelent regényben egyébként kiderül, hogy ennek a tréfás névválasztásnak is van egy „magyarázata”, nem a véletlen műve. A történetben helyet kap például egy kis Pele kapitány is, akinek sokáig kerestem a nevét: végül egy létező, „Boncsos tető” adott inspirációt. Szerzőként mindig a tetszetősnek tűnő neveket kerestem. És természetesen Fáy András eredeti legendája is sok ötletet adott: tőle származik Zemúr, Bora, Thuz is, akik az eredeti legendában szerepelnek.

– Merre járnak a főszereplők, miközben csatát vívnak a fekete sereggel?
– Bár az eredeti legenda a is Balatonnál játszódik, Fáy András azt találta írni, hogy egy alföldi herceg, Zemúr, űzte el az otthonából a testvérét, aki Tihanyban talált menedékre. Ő volt az a remete, aki a legendabeli Kelén édesapja. Másrészt Zemúr az apja Thuznak, akiből Fáy András történetében – egy átok miatt vadkan lett. Ez így már egy olyan családi viszonyrendszer, mint egy brazil szappanoperában, és én megláttam a lehetőséget abban, hogy megírjam a folytatását a törtnetnek. Nálam a trilógia s második részben bukkan fel ez a titokzatos testvér – szinte a semmiből - és elraboltatja Helkát. Ciprián, mint hadvezér elindul, hogy megmentse őt és a nyomok először is a Bükk irányába, majd természetesen az Alföld felé vezetnek. Így kerül bele a Balaton mellett ez a két tájegység. Miközben végigkutattam a regény lehetséges helyszíneit, döbbenetes helyekre jutottam el én magam is. Mesébe illő tájak, amik szinte kínálják magukat a kalandozásra – a valóságban is.

– Hogyan képzeljük el a Víz, a Part és az Erdő vidékét?
– Hát úgy, ahogyan látjuk, amikor elmegyünk a Balatonra és körbejárjuk. A regény helyszíne a Balaton, a közvetlen környezete és a Bakony sűrű rengetege.

Több mint tízezer eladott példány

Nyulász Péter diplomáját történelem-földrajz szakon szerezte Debrecenben, és tíz éven át a Magyar Rádió újságíró-riportereként dolgozott. Több éven az Egyszervolt.hu gyermek kulturális családi portál szerkesztő-szerzője, kommunikációs vezetője volt.

Zsubatta! című mondókás-verses kötete 2005-ben, a Miazami kitalálós versikés könyve 2007-ben, a Gyere velünk Budapestre! hajtogatós képeskönyve 2008-ban, a Miazmég kitalálós versikés kötete 2010-ben jelent meg.

A Balaton trilógia első kötete, a Helka, a Burok-völgy árnyai című kalandos meseregénye 2011-ben látott napvilágot és azonnal elnyerte gyerek és felnőtt olvasóinak tetszését. Mára már hat kiadást élt meg és több mint 15 ezer példányt adtak el belőle. A 2014-es második kötet Ciprián, a Balaton hercege történetéről mesél, a most megjelent harmadik kötet a Kamor Helka menyegzője címet viseli.

A trilógia egyik különlegessége, hogy valamennyi történetet más kortárs művész illusztrálta.

Melyek a legérdekesebb háttérlegendák?
– A legérdekesebb legenda a Sió tündére. Próbáltam a történetbe más mítoszt is beleilleszteni, de több ellentmondással találkoztam, így fel kellett hagynom a kísérlettel, hogy összeolvasszam azokat Több helyen azért utalásokat tettem például a tihanyi visszhangra vagy a kecskekörömre. Ahol azonban szükséges volt, ott saját legendát találtam ki. Ilyen az aranyhíd és a sárkány legendája, amire azért volt szükség, mert a Fáy regéjében is felbukkanó sárgaköves gyűrű egy varázslatos hercegi ékszer, és szükség volt egyfajta háttérmagyarázatra, hogy mitől varázserejű. Ez a legenda segített azután magyarázatot adni arra is, hogy miért is jelenik meg a második részben Zemúr és milyen szándékok mozgatják.

– A második részben újabb legendák övezte helyekre jutnak el hőseink, mint például a balatonboglári patanyomos kő.
– Ezt nekem konkrétan Béres Krisztina, a balatonboglári könyvtár vezetője említette, mikor ott jártam. Épp jókor jött, mert azt arra kerestem megoldást, hogyan tudnának a hőseim „hirtelen” átjutni a déliről az északi partra. Híd ugye nem volt, a hajó túl lassúnak bizonyult volna – és ebben segített ez a kő. Amikor ott jártam, megnéztük,, tényleg van egy lyuk azon a sziklán, a boglári Gömbkilátó mellett, amit akár patanyomnak is gondolhatunk.

– Elkészült a „Helka bakancslista”, ezen több somogyi helyszín is szerepel, például Siófok – Sóstó, mint a „Sió (ideiglenes) lakhelye”. Mit is jelent ez?
–  Az első kötet története szerint Sió tündér a Sóstó félszigetén húzza meg magát, amikor egy ideig felhagy a „hivatásával” és nem tündérkedik. Ebből persze bonyodalmak származnak és miközben nem figyel a Balatonra, elszaporodnak benne az angolnák és a hínár szerű moszat, ami újabb kalamajkát okoz. Közben bizonytalanság övezi a tó környékét. Akár idegenek is betelepedhetnek. Számos üzenetre asszociálhatunk: gondozd a magadét, figyelj a tulajdonodra!

– A Sóstó, Sió torkolat mellett a történetben megjelenik a Balaton déli partjának néhány fontos pontja, többek közt a földvári Földvár vagy Fonyód dupla csúcsa, a „Kétpúpú hegy”.
– A földvári Földvár szükségszerűen ott van, ahol lennie kell: ez az a hely, ahonnan egyszerre belátható a Balaton nyugati és keleti medencéje is. És ha van egy kötelességtudó hadvezér (Ciprián), annak stratégiai pontok kellennek. Földvár ilyen. A Kétpúpú hegy pedig egyszerűen jól hangzik: ez is egy stratégiai pont, ahol megfigyelő állásokat kell kiépíteni  - másrészt a két manó szójátékosságához is kiváló alapanyagot szolgáltat.

– Három legendás balatoni hajó is szorosan kapcsolódik a kalandregényhez: a Balaton két legidősebb és egyben legszebb hajója, a 2016-ban éppen 125 éves Helka és Kelén, illetve a kecses Nemere II cirkáló. Mi a szerepük?
– A Helka és Kelén hajók neve eleve ebből a legendából származik, a történet eredeti kiadása után 55 évvel tették őket vízre. A Nemere II pedig köztudomásúlag a Balaton leggyorsabb vitorlása. A történetbe pedig szükségszerűen kellett egy gyors hajó. Így nálam megjelenik Nemere kapitány, mint egy fess úriember, aki reprezentálja az egykori balatoni polgár milliőt. És ki más lehetne méltó párja a Balaton tündérének, mint egy jacht tulajdonos kapitány?

Az első kötet elnyerte az IBBY Év Gyerekkönyve 2011 díjat. Mi lehet a sikerének a titka?
– Egy régi legendát úgy próbáltam feleleveníteni, hogy az a mai közönség számára is érdekes legyen. Azoknak a gyerekeknek, akik ma folyton a számítógép vagy a telefon előtt ülnek, hogyan lesz érdekes egy 180 évvel ezelőtt íródott legenda? Ennek megfejtése egy tréfás, humorral átjárt történet, a valóságban is bejárható helyekkel, sok beszédes névvel, kapcsolódások a valósággal. Ez lehetővé teszi, még azt is, hogy iskolai közös olvasmányként – főként a negyedik évfolyamon – a tananyagot ezzel együtt tanulhassák.

– A Helka úgymond „kötelező olvasmány”, melynek iskolai feldolgozásához pedagógiai módszertani segédlet is készült. Melyik diákoknak ajánlaná?
– Egy pécsi tanítónő, Oszoli Márta például készített egy pedagógiai módszertani segédletet , ahol egy teljes tanév tananyagát köti össze a trilógia első kötetének fordulataival, helyszíneivel, történéseivel. A Helkában például többek közt elrejtve fel lehet lelni utalásokat a  „Bakony nemes érceként” – a bauxitra, azaz az alumínium gyártásra, avagy Nóniusz lovászmester neve révén a magyar igavonó lovak származására.

– Milyen turizmus ösztönző hatása van a könyvnek?
– Azt tapasztalom, hogy magától értetődően működik. Nagyon sok visszajelzést kapok családoktól, baráti társaságoktól, akik a könyvek olvasása után, a kalandok nyomán felkerekednek, és felkeresik a helyszíneket a valóságban is – az Örvényesi malomtól a tihanyi Barátlakásokán át a Tapolcai tavasbarlangig. Sokan indulnak ezekre a tájakra osztálykirándulásokra, táborozásokra. A könyv mesés fordulatainak megfelelően felkeresik, és még izgalmasabbá teszik ezeket a helyszíneket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaival el is kezdtünk egy közös munkát, hogy a kiránduló osztályokat külön Helkás erdei iskolai programokkal, túrajavaslatokkal fogadhassák.

 

Zsubatta! című mondókás-verses kötete 2005-ben, a Miazami kitalálós versikés könyve 2007-ben, a Gyere velünk Budapestre! hajtogatós képeskönyve 2008-ban, a Miazmég kitalálós versikés kötete 2010-ben jelent meg.

A Balaton trilógia első kötete, a Helka, a Burok-völgy árnyai című kalandos meseregénye 2011-ben látott napvilágot és azonnal elnyerte gyerek és felnőtt olvasóinak tetszését. Mára már hat kiadást élt meg és több mint 15 ezer példányt adtak el belőle. A 2014-es második kötet Ciprián, a Balaton hercege történetéről mesél, a most megjelent harmadik kötet a Kamor Helka menyegzője címet viseli.

A trilógia egyik különlegessége, hogy valamennyi történetet más kortárs művész illusztrálta.

Balatoni mítoszok nyomában: titkok és legendák a magyar tengernél -->

Ezek is érdekelhetik