Boross Péter: Eljött az álmokból élő Nyugat-Európa alkonya

– Köztudott Önről, hogy tanácsadói munkáját követően is megmaradt a személyes jó viszony Orbán Viktorral, hogyan jellemezné kettőjük kapcsolatát?
– Jónak, emberinek. Azt hiszem a kölcsönös megbecsülés, ami legjobban leírja. Nem olyan gyakori a találkozás. Egy miniszterelnököt nem lehet állandóan zaklatni és visszaélni a jó viszonnyal. Túl sok teher van rajta.

– Szakmai tanácsát kikéri még olykor-olykor?
– Ez a tanácsadó képlet nem úgy néz ki, hogy ő kérdez, én meg mondom. Beszélgetések vannak, kölcsönösen lehet érveket, indokokat elmondani. Ezek nem olyanok, hogy ezt, vagy azt felírja, s megjegyzi, hanem sokkal inkább beszélgetünk, aztán később érvényesül a mondanivalóm, vagy éppen nem. Egyet sohasem szabad elfelejteni, egy aktív miniszterelnök számtalan impulzus birtokában van, de nincs mindig a teljes igazság birtokában egy tanácsadó. Ha véleményt mond, akkor mindig számítani kell arra, hogy vannak olyan tényezők, amikről nem tud, s akkor nem veszik annyira figyelembe.

– Legutóbb ilyen véleményére másfél éve az egész ország felkapta a fejét. Meglehetősen borúsan látta Európa jövőjét a bevándorláshullám még láthatatlan végén. Ezek a fellegek eloszlottak mára?
– Európa jövője beborult, egy hanyatló korszakában van egy úgymond: fehér civilizáció, amely hosszú távlatokban – évszázadokra kell gondolni – megítéltetett és könnyűnek találtatott. De belátható távolságban küzdeni kell, hogy a romlás virágai ezen a kis területen, amit hazánk jelent, ne nyíljanak olyan mennyiségben. Lényeges kérdés, miből lehet kimaradni e nagy mélybe zuhanás közben a szellemi, morális szempontból tönkretett, vagy tönkretétel előtt álló Európában. Nyugat-Európa alkonya, ami egyértelmű. Kérdés az, hogyan lehet megúszni? A Nyugat-Római Birodalom is széthullott, míg a kelet-római még vagy ezer évig élt.

– Balás Béla leköszönő kaposvári megyéspüspök egyenesen egy kalifátusban vizionálta Európát...
– A lényeges kérdés, még egyszer hangsúlyozom, hogyan lehet mindebből kimaradni. A romlás centruma Nyugat-Európa, amelyik álmokból él. A régi nagyság fényében, a mindenbe beleavatkozás hajlamával, egy lenéző attitűddel minden iránt, ami nem nyugat, főleg Kelet-Európa iránt. S ez a beteg szellemiség a társadalmi önvédelem rendszerét felszámolta. S ha ez nem működik, akkor most praktikusan az a probléma, hogy átrendezik, átrendeződik száz éven belül a földrész. És más felfogás kerül uralomra, annál is inkább, mert, ami nyomul, annak hite van, s ereje, ahová nyomul, ott megszűntek a régi hitek és azok az erények, amelyek egykor Európát jellemezték.

– Akkor aligha van itt valamicske esélyünk...
– Esélyünk például, hogy védekezni kell az ellen, hogy ennek a másik kultúrának a képviselői ne özönljenek be túlzott mértékben. Amíg kevés és szállingózó a bevándorlás, addig az integrációban is van eredmény, ám amikor tömeges és elér egy meghatározott mennyiséget, abban a pillanatban az öntörvényei szerint kezd élni. És visszahódítja magának a korábban integrálódásra képes vagy hajlamos elemeket is. Tehát ez a hit és felfogásrend, ami a bevándorlókat jellemzi, az legyőzi a hit és elvek és korlátok nélküli európai szellemet. Ezért nagyon lényeges a védekezés, annak minden kockázatával együtt.

– Ön látja Magyarország jövőjét az Európai Unión kívül, van egyáltalán?
– Most az a kérdés, mi az az Európai Unió? Nem lehet tudni. Szó van a kétsebességes Európáról, hogy az euróövezet külön tömörüljön és másfajta normarendszer szerint éljen. Ha ez annyit jelent, hogy a kétfokozatú Európában a keleti felén hagyják érvényesülni azt, amire a történelem tanította ezeket a népeket, akkor előnyös is lehet. Legalábbis azzal szemben, hogy nem járnak ide emberi jogi kutatók és fals hírekkel nem tömik tele a világot.

– És ha nem alakul át az unió?
– A történelem azt bizonyítja, hogy tizenöt évnél hosszabb időre előre tekinteni nem nagyon lehet. Egy azonban biztos, Ázsia jön föl, Nyugat-Európa megy le, az Egyesült Államokban pedig Trump ugyanolyan helyzetbe került, mint mi, az Antall József vezette kormány, hogy a választás után létrejöhettünk, de apparátus nélkül. Felépíteni egy országot ilyen feltételek nélkül kétséges. Magam részéről nem látom lefutottnak, ami Amerikában Trump és egy hatalmas, a mi szóhasználatunk szerinti liberális erőtényező között zajlik.

Brüsszel helyett Krakkó, vagy Drezda

Ha mindez igaz, akkor Nyugat-Európával szemben is védekező pozíciókat kell keresnünk? – vetettük fel a Somogy Megyei TIT vendégségbe érkezett Boross Péternek. – Kell, hogy legyenek, szellemi vonatkozásban. Alapvető konstrukciós hiba, hogy Európa centruma Nyugat-Európában van. Az a szellemi és morális aura, ami Brüsszelt ma körbeveszi, nem alkalmas arra, hogy egész Európára vonatkozó elveket hirdessen, vagy döntéseket hozzon – emelte ki, hozzátette: ha kelet felé terjedt Európai Unió, akkor legalább a centrum körül kellene elhelyeződnie Brüsszelnek. – Szívesen látnám Krakkóban, ha arra gondolok, hogy valamikor még az ukránok is belépnek. Talán Drezda. Ilyen helyen kellene lennie, ahol látszik a világ másik része, s nem az a köldöknéző, öntörvényeiben spekuláló Európa, amelyik próbál olyan benyomást kelteni, mintha világformáló tényező lenne. Holott már régen nem az – fogalmazott kérdésünkre.