decemberben fogták el

2019.03.26. 07:53

Név nélküli bankkártyát is kapott a terrorizmussal gyanúsított szír férfi

Hassan F. tagadja, hogy terrorista lenne, azt állítja, valójában a görög titkosszolgálat ügynöke.

Miután az Európai Unióba érkezett, név nélküli bankkártyát kapott az a szír férfi, aki a gyanú szerint az Iszlám Állam egyik vezetője volt – az információt megerősítette a férfi ügyvédje az M1-nek. Úgy tudni, hogy havonta 500 eurót, vagyis több mint 150 ezer forintot utaltak a kártyára – hangzott el az M1 Híradójában.

A férfi 2016-ban érkezett Európába, tavaly decemberben akadt fenn egy ellenőrzésen, Ferihegyen. Vasárnap rendelte el letartóztatását a magyar bíróság. Tagadja, hogy terrorista lenne. Az M1 információi szerint azzal védekezik, hogy valójában a görög titkosszolgálat ügynöke.

Állítólagos titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozva szerette volna elkerülni a letartóztatást a terrorcselekménnyel gyanúsított Hassan F. Bírósági meghallgatásán a férfi azt mondta, hogy a görög titkosszolgálat ügynöke, és azon dolgozik, hogy minél több Európába szökött dzsihadistát rendőrkézre juttasson. Azt ígérte, hogy többet is elárul, ha a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egyedül hagyják a tárgyalóteremben a bíróval és a védőjével.

Ajánlatát a bíróság elutasította, a TEK pedig vizsgálja annak komolyságát.

Sok olyan dolgot mondott a tárgyaláson a férfi, amivel megpróbálja magát kihúzni az ügyből – mondta Hajdu János, a TEK főigazgatója. Minden információt, ami a férfi szájából elhangzik, megvizsgálnak, akár nemzetközi partnerek segítségével is – tette hozzá.

Terrorszervezettel nem működik együtt egy hatóság sem

Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1-nek azt mondta, hogy nincs az a titkosszolgálati érdek, ami miatt a görögök, vagy bármely európai ország hatóságai együttműködnének az Iszlám Állam egyik vezetőjével.

Hassan F. ügyvédje azt mondta, ő is érdeklődéssel várja védencétől az állítólagos titkosszolgálati kapcsolatairól szóló bizonyítékokat. Kelen László az M1-en megerősítette, hogy Hassan F., miután Görögországban menekültstátuszba került, kapott az ENSZ és Európai Unió támogatásával kibocsátott anonim bankkártyát.

Terroristákat pénzel Brüsszel?

Hassan F. ügye hétfőn az Országgyűlésben is szóba került. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a szír férfi esete is bizonyítja, hogy a migránskártyákkal Brüsszel terroristákat is pénzelhet.

Dömötör Csaba úgy fogalmazott: ez a brutális dzsihadista legalább húsz ember kivégzésével hozható összefüggésbe, jellemző módon menekültnek állította be magát, anonim bankkártyát is kapott.

„Ennyit arról, hogy ezeket a kártyákat mennyire lehet ellenőrizni” – fogalmazott az államtitkár.

Európa biztonságát veszélyeztetik a visszatérő dzsihadisták (háttér)

2019. március 22-én napvilágot látott a hír, mely szerint a 2018 decemberében Budapesten őrizetbe vett, s a kiutasításáig idegenrendészeti őrizetben lévő szír férfi 2016-tól fogva az Iszlám Állam magas rangú harcosa volt. A terrorszervezet emírjeként öngyilkos merényleteket szervezett és kivégzéseket irányított, s emellett legalább húsz ember kivégzésében vett részt. Véreskezű hóhérként szerepelt az Iszlám Állam propagandavideóiban is. A terrorszervezet gyengülése miatt egyre több dzsihadista próbál Európába jönni, ami jelentős mértékben növeli a kontinens terrorfenyegetettségét.

Korábban a NATO és az ENSZ vezetői is felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az Európába érkező vagy visszatérő Iszlám Állam harcosai jelenthetnek:

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg már 2015 májusában arra figyelmeztetett, hogy „az egyik probléma természetesen az, hogy [a migránsok között] visszatérő harcosok is lehetnek. A migránsok közé terroristák is vegyülhetnek”.

Jean-Paul Laborde, az ENSZ terrorizmus elleni ügynökségének korábbi vezetője 2017 májusában arról beszélt, hogy „Európa azzal fog szembesülni, hogy az Iszlám Államot tömegével hagyják el a Szíriában és Irakban legyőzött harcosai, akik veszélyesebbek és harcedzettebbek, mint a korábban visszatértek”.

Több ezer uniós állampolgárból lett az elmúlt években ISIS-harcos, akiknek legalább a harmada már visszatért Európába. Az ISIS összeomlása miatt ez a szám drasztikusan növekedhet:

Az Európai Parlament által készített tavaly májusi jelentésben az szerepel, hogy egy 2016-os kutatás szerint 3900 és 4300 fő közötti uniós állampolgár lett ISIS harcos, a legtöbben az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból és Belgiumból. Nagyjából a 30 százalékuk már visszatért Európába.

Az EP jelentésében arról is írnak, hogy az Europol számításai szerint a visszatérő harcosok száma az ISIS összeomlását követően várhatóan nőni fog.

A legfrissebb hírek szerint az ISIS az utolsó területét is elveszítette Szíriában.

A Nemzetközi Politikai Tanulmányok Olasz Intézete 2017. novemberi közlése szerint körülbelül 1500 dzsihadista tért vissza Európába abból a mintegy 5 ezer európaiból, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A tanulmány a nemzeti hatóságokra hivatkozva megemlíti, hogy az Egyesült Királyságba kb. 400-an, Franciaországba 400-500-an, Belgiumba 121-en, míg Svédországba 140-en tértek vissza a Közel-Keletről.

Ugyanez az intézet egy 2016-os tanulmányában így írt: „Belgiumot nyugodtan tekinthetjük a szélsőséges iszlám melegágyának”. A tanulmány szerint csak a Brüsszelt Antwerpennel összekötő képzeletbeli tengely mentén fekvő városokból mintegy 355 radikális utazott el a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

A Deutsche Welle 2018 januárjában a német kormányra hivatkozva arról írt, hogy Németországból 2012 óta 960 fő csatlakozott az Iszlám Államhoz, közülük minden ötödik nő. Harmaduk már visszatért Németországba, köztük 50 nő is. A gyermekeik számáról pontos adat nincsen, mivel a német belbiztonsági szolgálat 14 éven aluli gyerekekről nem gyűjthet információkat.

Hans-Georg Maaßen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi főnöke szerint ez azért probléma, mert „a Közel-Keletről visszatért gyerekek és fiatalok agyát átmosták a terroristák, így már erősen radikalizálódtak”. Emiatt potenciálisan veszélyesek lehetnek, amikor visszatérnek Németországba, ahol könnyen másodgenerációs dzsihadistákká válhatnak.

A brit Guardian című lap 2019. január végi cikkében azt írta, hogy „az Európából toborzott harcosok közül a francia dzsihadisták voltak a legtöbben”. Emlékezetes, hogy közülük kerültek ki a párizsi Bataclannál, a stadionnál és különböző bárokban elkövetett terrortámadások kivitelezői.

2019 februárjában Spanyolország új nemzeti stratégiát (Estrategia Nacional Contra el Terrorismo) jelentett be a terrorizmussal és a szélsőségekkel szemben. A program óvintézkedés az Iszlám Államból visszatérő dzsihadisták ellen. A spanyol belügyminisztérium jelentésében 230 spanyol állampolgárról számol be, aki az Iszlám Állam katonájaként harcolt és nagy részük várhatóan vissza is tér az országba.

Magyarországot különösen érzékenyen érinti az, hogy a Balkánon is jelentősen megnőhet a terrorveszély. A boszniai belbiztonsági miniszter 2019 februárjában arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina hajlandó visszafogadni azokat az állampolgárait, akik az elmúlt években az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében harcoltak Irakban és Szíriában. A belbiztonsági minisztérium hivatalos adatai szerint Boszniából legalább háromszázan csatlakoztak az Iszlám Államhoz 2012 után. Bosznia-Hercegovinában egyébként sem ismeretlen jelenség a radikális iszlám, hiszen a délszláv háború idején számos mudzsahed érkezett az országba a Közel-Keletről, hogy „testvéreik” oldalán harcoljanak. Közülük sokan azóta is Boszniában vannak.

Borítókép: a TEK munkatársai vasárnap a Fővárosi Törvényszékhez szállították át a szír férfit

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!