Ország-világ

2021.05.20. 06:07

Nem vonzzák a választókat a baloldali jelöltek

A Jobbik szemlátomást nem diktál, hanem parancsot teljesít, a lehető legkisebb veszteséggel igyekszik Jakab Péter személyes ambícióit támogatni, akit csak a miniszterelnöki szék megszerzése motivál – fejti ki Tóth Erik a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a baloldal gyenge szereplésének az oka egyértelműen az, hogy Budapesten kívül nem rendelkeznek elegendő társadalmi támogatottsággal, vagy rendre olyan jelölteket indítanak, akik vállalhatatlanok a választók szemében.

A Jobbik politikai szervezeti hálózata jelentősen meggyengült a belső konfliktusok kitörését követően, 2018 után – kezdi a Magyar Nemzetnek készített elemzését Tóth Erik, rámutatva:

számtalan vidéki és nagyvárosi szervezetük szűnt meg, és Budapesten sem sikerült előre lépniük.

Jakab Péter elnöksége nem sikertörténet: a Jobbik népszerűsége csak akkor tudott növekedni, amikor ő volt a baloldali előválasztás egyetlen ismert résztvevője. A pártelnök még Fekete-Győr korainak tartott bejelentkezéséhez képest is egy hónappal előbb indította meg kampányát, azonban ez is csak ahhoz volt elegendő, hogy a Demokratikus Koalícióval vagy a Momentummal versenyezzenek házon belül a legerősebb ellenzéki párt címért. A Jobbik a baloldali pártok koalíciója mellett tette le a voksát, Gyurcsány Ferenc leghangosabb ellenzőjéből a legszófogadóbb koalíciós partnerévé vált – jelenti ki a vezető elemző, aki szerint ennek ékes bizonyítéka, hogy Varju Lászlót támogatják Budapest 11. számú választókörzetében.

A politikai frigyet az sem akadályozta meg, hogy a Jobbikban ma is ülnek antiszemita és cigányellenes kinyilatkoztatásaikról híres politikusok.

A párt elnökhelyettese az a Gyöngyösi Márton, aki nemrég még származásuk alapján listázta volna a zsidó országgyűlési képviselőket, de Jakab Péter miskolci politikai karrierjéből is találunk erős mondatokat. A pártból távozók sem illették szép jelzőkkel a személyét: Sneider Tamás párton belüli véleményterrorral és megfélemlítéssel vádolta meg, Farkas Gergely pedig arról beszélt, hogy Jakab Péter szándékosan nem hajlandó jobboldali, nemzeti gondolatokat megfogalmazni, mert azzal a baloldali szavazókat riasztaná el – emlékeztet Tóth Erik. Ebben a kényes helyzetben a Jobbik szemlátomást nem diktál, hanem parancsot teljesít, a lehető legkisebb veszteséggel igyekszik Jakab Péter személyes ambícióit támogatni, akit csak a miniszterelnöki szék megszerzése motivál. Ebből a számításból egyenesen következik az, hogy a Jobbik belátta: 2018 óta nemhogy erősödni, de az addig elért pozícióját sem tudta stabilizálni. A fővárost elengedték, csupán egy-két választókörzetre figyelnek igazán.

Az elemző úgy véli, emiatt sem meglepő, hogy az előválasztáson a 106 egyéni választókörzet többségében nem indíthatnak majd jelöltet.

Tóth Erik elemzésében arra is kitér, hogy vajon milyen taktika alapján történik majd a baloldali jelöltek kiválasztása. Mint írja, a 2018-as országgyűlési választáson a 106 országos egyéni választókörzetből mindösszesen 15 kerületben született ellenzéki győzelem, ráadásul csupán három mandátumot szerzett egyéni ellenzéki képviselő a fővároson kívül. Ez korántsem meglepő annak ismeretében, hogy milyen gyakran illetik a kormánykritikus oldalon lenéző és a vidéki szavazókat becsmérlő mondatokkal a választókat. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint

az ellenzék gyenge szereplésének az oka egyértelműen az, hogy Budapesten kívül nem rendelkeznek elegendő társadalmi támogatottsággal, vagy rendre olyan jelölteket indítanak, akik vállalhatatlanok a választók szemében.

Bíró László esete a szerencsi időközi választáson megmutatta, hogy ellenzéki összefogás ide vagy oda, bármilyen jelölttel nem fognak tudni eredményeket elérni. A végső győzelemre esélyes képviselők emiatt rendre a Fidesz–KDNP-szövetséghez kötődnek választókerületi szinten – zárul az elemzés.

Ezek is érdekelhetik