Iskolaállamosítás: a pedagógusok mennek, az épület maradhat

Háromezer lélekszám alatti települések is átvállalhatják az államtól általánosiskola-épületük fenntartását, de ugyanígy a háromezer fölöttiek is lemondhatnak róla kellően alátámasztott indokok esetén, leginkább anyagiak hiányában – rugalmasan kezeli tehát az állam a januártól esedékes „iskolaállamosítást”. A kezdeti tervekhez képest visszakoztak, nem mennek az iskolák „szőröstül-bőröstül” az államhoz, a fenntartásukat meghagynák az önkormányzatoknál. Arról, hogy mi a szándékuk iskolájukkal, a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében szeptember 30-áig kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak az állami intézményfenntartó központnak címezve.

„Tudják, milyen szerepük lesz 2013 januárjától az önkormányzatoknak? Raktárosi!”. Az idézet Hiller István mszp-s exminisztertől, s íme, a törvény szövege, ami alapján eme kijelentést tette: „ A működtető feladata, hogy ingatlanjait üzemeltesse, karbantartsa, a közterheket, költségeket, díjakat viselje, gondoskodjon a vagyonvédelmükről. Feladata a működtetéshez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása, a feladat-ellátáshoz szükséges technikai berendezések javítása, karbantartása. Feladata továbbá az intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza.”

Az a törvényszöveg elolvasása után sem világos, hogy a fejlesztést kinek is kellene majd állni, ide legfeljebb Radó Péter oktatáskutató szociológus véleményét citálhatjuk, aki szerint „senki sem tudja ma megmondani, hogy az önkormányzatok hajlandók lesznek-e pénzt fektetni az állam iskoláiba. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a kötelező minimumot áldozzák e célra. Ha meg majd bajok lesznek, dobálózni fognak a felelősséggel.”

Lényegesen optimistábban tekint a változások elé Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Míg kollégája, a másik önkormányzati érdekvédelmi szervezetet (MÖSZ) elnöklő gödöllői Gémesi György szerint „összevisszaság van és bizonytalanság, mert nem tudni, mennyi pénzt vesz el az állam a településektől, mennyivel számolhatnak”, addig Schmidt amondó, hogy „a vagyon nem kerülhet állami kézbe”, csak a szakmai feladatokat viszi el tőlük a központi iskolafenntartó szervezet.
– Az a lényeg, hogy egységes lesz minden iskola finanszírozása – így a TÖOSZ-elnök. – A tulajdont nem szabad elvonni a településektől, hiszen kötődnek hozzá, ráadásul sok fejlesztési, közte uniós forrást öltek bele az önkormányzatok. Az állam azonban mindenütt egységes szolgáltatást fog nyújtani alapfokú oktatás címszó alatt. Nagyon sok kistelepülésen ma a minimum-feltételeket sem tudják biztosítani és ez nem tartható, ilyen aránytalanság nem maradhat, a diák azért ne kerüljön hátrányba, mert Törökkoppányban jár iskolába és nem pedig egy gazdag fővárosi kerületben.

De mire számít például a „gazdag” Siófok, mi lesz a nemcsak a városbeli, hanem több közeli település óvodáját és iskoláját is összefogó oktatási megaintézménnyel, a SIOK-kal, s vajon „repesve” fogadják-e azt a helyzetet, hogy januártól csak iskoláik üzemeltetése marad náluk? „Az a lényeg, hogy a változás az osztálytermekben ne legyen érzékelhető, a gyerekek, a tanárok és szülők se vegyenek észre semmit” – válaszolta Balázs Árpád siófoki polgármester, majd úgy folytatta: – Siófok számára nem okozott gondot az eddigi fenntartói szerep sem. Sajnáljuk, hogy átkerül a feladat, a város szívesen tett eleget ennek. Egyes települések esetében azonban az állami szintű működtetés biztonságosabb lesz a gyerekek ellátása szempontjából.

Az egyelőre a siófokiak előtt sem ismert, hogy mi lesz a SIOK, illetve a hasonló városi, vagy regionális oktatási társulások jövője, de ha lesz is, változásra csak jövő szeptembertől számítanak.

Balatonszabadi „billeg” a háromezres lélekszám határán, de Molnár Árpád polgármester szerint esetükben nem ez dönti el iskolájuk jövőjét, hanem az anyagiak. Most éppen vitában állnak a szomszédos Siójuttal az iskolafenntartási költségekről, de ahogyan a szabadi faluvezető mondta, „januárig elleszünk így, akkor megszűnnek a viták, mert belép az állam”. Balatonszabadi ugyanis nem kívánja üzemeltetésbe venni egyébiránt a mostani tanévre felújított intézményét. – Egyedül képtelenek lennénk erre, ez esetben más területekről kellene pénzt elvonnunk, ami nem járható út – szögezte le Molnár Árpád.

Háromezer iskola és százötvenezer pedagógus jövője a tét, Hoffmann Rózsa államtitkár egyébként arra számít, hogy legalább kétezer iskola fenntartását kell majd átvennie a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke attól tart: 2013-tól a járási tankerületek által az állam mondja majd meg felülről, hogy egy adott járásban hány iskola legyen, hány pedagógus tanítson. S ha még nem lennének kellő bizonytalanságban a jövőjüket illetően a januártól állami alkalmazott pedagógusok: Orbán Viktor szerint az IMF a pedagógus életpályamodellt is „töröltetni” akarja...

Pokorni Zoltán semmivel sem ért egyet

Sem az „iskolaállamosítással”, sem a jövő szeptembertől tervezett új Nemzeti Alaptantervvel nem ért egyet Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, exminiszter. Szerinte „az iskolafenntartás kérdését annak szétaprózottsága miatt át kellett gondolni. A kormányzat eredeti szándéka az volt, hogy az iskolák irányítási és működtetési feladatait az állam vegye át, azonban a vagyongazdálkodási bevételt és az iparűzési adót ''nem tudta magához húzni a kormányzat'' az önkormányzatoktól, ezért hagytak finanszírozási feladatokat a településeknél is.” A Nemzeti Alaptanterv pedig „továbbmegy egy rossz, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre.” Pokorni kiemelte: Magyarország adja a kontinensen a legkevesebb időt közpénzből tanórákra, emiatt a jómódúak kénytelenek pluszpénzért megvásárolni gyermekeiknek a tanórán felüli képzéseket.



Szita Károly polgármester a kaposvári oktatási intézmények vezetőinek tartott tanév eleji tájékoztatójában sietett leszögezni: a megváltozó törvényi szabályozás, az állami fenntartás nem változtat az iskolák, a pedagógusok és az önkormányzat közötti viszonyon. – A jövőben is az elmúlt évek együttes munkáját fogjuk követni. A fenntartóváltás ellenére is a mi iskoláinkról van szó, a mi tanáraink vagytok, ezért az állam felé továbbra is teljes felelősséggel vállalom a problémák felvetését – hangoztatta a Szita Károly polgármester.