SONLINE

A Pólus-program városai közül a kaposvári beruházás indult elsőként, jó ütemben, hiszen amikor a megyétől az államhoz került a működtetés, addigra lassan levonultak az építők a területről. Ezt Moizs Mariann stratégiai igazgató mondta kérdésünkre, azt is hozzátéve, hogy az év végi konszolidációs források a szállítókat is megnyugtatták, hiszen a kórház adósságát százmilliókkal sikerült mérsékelni. Az államkincstári (MÁK) számlakezelésre átállás szintén nem okozott kezelhetetlen helyzetet, hiszen hónapokkal ezelőtt elkezdték az új rendszer kiépítését, s a felkészülést az új pénzügyi-kifizetési szisztémára. A kórház egyébként az elmúlt egy évben jól összeszokott a nagyprojekt fedezetkezelését végző MÁK munkatársaival.

A kivitelezők még az önkormányzatokkal kötöttek szerződést, az intézmények viszont január elsejétől az államhoz kerültek, írta a minap egy gazdasági napilap az Építési Vállalkozók Országos Szövetségére (ÉVOSZ) hivatkozva. A tulajdonosváltás után, fogalmaztak, a cégek „légüres térbe” kerültek, ami már most fennakadásokat okoz Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán és Kecskeméten 5-10 milliárdos fejlesztések elindulása előtt, s ez újabb vállalkozókat vihet csődbe, vélte az ÉVOSZ-forrás.

Mindez a kaposvári kórházra bizonyosan nem igaz, hiszen mint Moizs Marianna fogalmazott, Somogyban nem a fenntartó, hanem a kórház szerződött a Kapos Kórház Konzorcium kivitelezőivel. Ráadásul a Kaposi Mór 12,4 milliárdos tömbkórházi fejlesztésének, az elavult és gazdaságtalan pavilonrendszer megszűntetésének az alapkövét több mint egy éve rakták le. A „gyorsaság” részint annak köszönhető, hogy a kaposvári volt az egyetlen EU-s pályázat, mely már 2006-ban megvalósításra készen állt, fogalmazott korábban többször a megyei tulajdonos. Az elismerést megtette októberben, a diagnosztikai tömb – és a másik beruházás, a sürgősségi centrum félmilliárdos építésének átadásakor – Szócska Miklós is. Az államtitkár úgy fogalmazott, az egészségügy átszervezésével összhangba hozott kaposvári stratégiai gondolatoknak köszönhetően életképes a Kaposi Mór-projekt.

Nem tudnak fizetni az állami kórházak – ezt már egy országos napilap írta a minap, hozzátéve, a kórházaknak meg kellett szüntetniük a kereskedelmi bankoknál lévő számláikat, mert azok vezetését januártól az államkincstár vette át. Kizárólag a bérfizetést tudják teljesíteni, a beszállítók lejárt számláit és más fizetési kötelezettségeiket nem, részletezte a hírforrás. A kaposvári kórház stratégiai igazgatója cáfolta, hogy ekkora gondot okozna a változás, mely néhány hetes átállás után rövidesen egy új rendszert állít üzembe.

A kaposvári kórház egyébként az ágazat „hagyományos” év végi megtámogatásából december elején és végén kapott a teljesítményével arányos állami forrást, utóbb 360 millió forintot. Ezekből kizárólag a lejárt szállítói tartozásokat fizethettek ki, amire a beszállítóik az egyeztetések alapján számítottak is. A rendszerszintű és -hátterű adósságkezelésben így a Kaposi Mór az egy éve életbe léptetett szigorú pénzügyi intézkedési csomaggal alkalmassá tette magát arra, hogy az új egészségügyi szabályozások között biztos hátteret adjon egy 400 ezres populáció sokszakmás, 24 órás, sürgősségi centrumra alapozó ellátásához.


Hősiesen küzd a kivitelezéssel megbízott Hérosz a talpon maradásért - összefoglalónkat teljes terjedelemben a Somogyi Hírlap keddi (2012.01.17.) lapszámában olvashatja.