SONLINE

Erős északi szél esetén áll fenn annak a veszélye a szakemberek szerint, hogy gyors olvadáskor a jégtáblák „kilépnek” a Balaton medréből és ez esetben megrongálhatják a partvédőművet. Tavaly is sokan tartottak ettől, akkor amiatt nem keletkeztek nagyobb károk, mert a hirtelen olvadást déli-délnyugati szél kísérte.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A közép-dunántúli vízügyi szervezettől keddig nem tudtunk meg részleteket arról, hogy mikor indulnak a jégtörő hajók, egyáltalán, szükség lesz-e ilyen beavatkozásra. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint ugyanakkor a Balatonon kialakult (a part mentén összefüggő, helyenként harminc centi, míg a tó közepén szakadozott felszínű, tíz-tizenöt centi) jég folyamatosan vékonyodik. Ahhoz, hogy egy nagyobb északi-északnyugati szél a jeget ne törje össze és sodorja a parthoz, kisebb jégtörést igénylő beavatkozás válhat szükségessé a tavon, amely a marásnál (vagyis a mélyvíz-sekélyvíz határán) egy jégfolyosó nyitását jelenti.




Jégkockát a Balatonból

Balatoni jégkockát a pohárba? – tudományos expedíció indult e mottó jegyében kedden délelőtt a Balaton jegére a tihanyi limnológiai intézetből. Léket vágtak, hogy a vízminőséget és a tó jégpáncél alatti működését tanulmányozzák. A mintavételhez a magyar fejlesztésű digitális holografikus mikroszkópot használják, amely automatikusan megkeresi a vízben található mikroszkopikus élőlényeket, majd az alakfelismerő programja meghatározza és megszámolja az egyedeket.

Az is a vizsgálat jelentőségét adta, hogy ellenőrizzék: a több környező megyében ma is ivóvízként használt vízkészlet minősége télen is megfelel-e az előírásoknak. Ezt a vizsgálatot nagyon ritkán tudják elvégezni, mert a tó jege ritkán biztonságos, így a mérési pontok nem közelíthetők meg.

A holografikus mikroszkóp igen hasznos, különleges algafajokat mutatott ki – ez már a limnológiai intézet kutatóinak a megállapítása a keddi mérésről. Vörös Lajos, a tudományos akadémiához tartozó tihanyi kutatóintézet hidrobiológiai osztályvezetője elmondta: a jég alatt mikroszkopikus lények élnek, amelyek karácsonykor szaporodnak, és márciusra el is tűnnek a tóból.
– A különböző algafajok nyáron és télen megtalálhatók a vízben, de télen egészen más fajok, mint nyáron – magyarázta Somogyi Boglárka kutató. – A téli algák szervesanyag-termeléséről meglepő eredményre jutottunk: a három mikrométernél is kisebb algák termelik a planktonikus szervesanyag-termelés több mint felét télen, a jelentőségük tehát igen nagy.
 

Hóolvadás folyóinkon

Folyóink vízjárásában a gyengén változó vízmozgás mellett, nagyrészt igen alacsony mederteltség a jellemző – közölte Heid Petra a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársa. A mellékfolyók jéghelyzetében az elmúlt napokban nem volt lényeges változás, felszínüket továbbra is jelentős 15-30 centiméter vastagságú jég fedi. Az elmúlt napokban főképp az északi vízgyűjtőkön hullott kisebb hó.