Nincs pénz fejlesztésre: beruházási zuhanórepülés Somogyban

– Nálunk kereken nulla forint jut beruházásra – mondta Czeferner József, a nagybajomi agrár zrt. elnöke. – A szarvasmarha-ágazat rendkívül rossz anyagi teljesítménye nem teszi lehetővé az építkezést, fejlesztést. Hosszabb távon sem álmodhatunk erről.
A KSH közölte: az első negyedévben a beruházások értékének több mint harmada fővárosi székhelyű szervezetektől származott. A Pest megyeiek az országos beruházás 11, a Győr-Sopron megyeiek a kilenc százalékát adták. Somogy a hazai beruházási összegből 1,4 százalékkal részesedett: a megye egy lakosára 28 ezer forint beruházási érték jutott. Elemzők szerint elgondolkodtató adat az is, hogy az egy főre eső teljesítményérték országos átlaga több mint kétszeresen múlta felül a somogyi mutatót. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparba invesztálták a legtöbbet, 2,3 milliárd forintot, de ez is háromtizedes visszaesés a bázisidőszakhoz.



Tajnafői István, a kaposvári Kapos Járműgyártó- és Javító Zrt. elnöke azt mondta: nem költöttek komolyabb beruházásra. A 22 személyes autóbuszflotta fejlesztésére költötték a rendelkezésre álló keretet: a sorozatgyártás hosszabb távon munkát, megélhetést adhat számukra.
– A nagyjából 40 éves épületünknél időszerű volna a beruházás, csakhogy a tető felújítására 20 millió forintos árajánlatot kaptunk – közölte. – Ezt nem vállaltuk, a szigetelést viszont egy kivitelező néhány százezer forintból megoldotta.

Lábodi Zoltán, a kaposvári Prémium-Ablak Kft. ügyvezető igazgatója szerint hiába harangoztattak több, az építőipar fellendülésével kecsegtető programot, a konkrét pályázatok csúsznak. Így a kisvállalkozások a napelem telepítés, nyílászáró csere vagy külső homlokzat hőszigetelése helyett árajánlatokat készítenek, ez nem javítja sem a kkv-szektor, sem a beruházások növekedését.

Keresztes Péter, a megyei vállalkozásfejlesztési központ igazgatója kifejtette: a helyi gazdaságban gond a munkaerő elvándorlása és a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága. Szerinte a vasúti fejlesztése nem kompenzálja a közúti hiányosságokat, létkérdés a megyeszékhely és az autópálya közötti gyorsforgalmi út megépítése.

Támogatásra pályáznak

– Bár a dél-dunántúli régió jelentős részét az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségeként tartják számon, a fejlesztési pénzeket korábban gyakran inkább a keleti országrésznek adták – mondta Keresztes Péter. Úgy vélte: bizakodásra ad okot, hogy megyénkben a csurgói és a barcsi járást az úgynevezett komplex fejlesztési igényű térséggé minősítette korábban a kormány, a tabi és a nagyatádi is kedvező vállalkozásfejlesztési besorolást kapott. Egy másik rendelkezés értelmében az érintett térségek települései nagyobb támogatási intenzitású programokra pályázhatnak, olyan tevékenységre – például szolgáltatás – is kaphatnak forrást, amelyre más települések nem.