Elemzés

2022.03.24. 16:00

Az MNB igazgatója szerint külső tényezők felelősek az infláció emelkedéséért

Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot, ami „komoly revíziónak” számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön.

A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte: a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is nagyobb léptékű drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével.


Az orosz-ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik – jegyezte meg.


Az MNB igazgatója jelezte, hogy rövid távon Magyarországon az infláció gyorsulása várható, a csökkenés az év vége felé kezdődhet meg. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az infláció alakulásában felfelé mutató kockázatok figyelhetők meg. Rámutatott: az év elejei átárazások nemzetközi szinten a szokásosnál magasabbak voltak; Magyarországon a normál piaci átárazásnak a kétszerezét-háromszorosát lehetett tapasztalni.


Hangsúlyozta, hogy további inflációs hatásokkal kell számolni nemzetközi szinten a nyersanyagárak emelkedése miatt; a gázárak például 2022 elejére 522 százalékkal emelkedtek 2016-2019-hez képest.


Oroszország és Ukrajna súlya a világexportban bizonyos kritikus tényezőkből jelentős, így a világjárvány után megjelent kínálati surlódások várhatóan tovább fokozódnak a háború miatt – mutatott rá.     A palládium, a szén, a kőolaj és a kénszármazékok világexportjában Oroszország részesedése kétszámjegyű, de a háborúban álló országok adják a búza és árpa világexportjának negyedét, a kukoricakivitelnél pedig 16 százalék körül van ez az arány – fejtette ki.


Elmondta azt is, hogy az értékláncok súrlódásai a gazdaságok teljesítményére is fékezően hatnak, várhatóan elsősorban idén.


Balatoni András felidézte, hogy a háború előtt akár 6 százalékos gazdasági dinamikára is lehetett számítani Magyarországon erre az évre, prognózisát az MNB ugyanakkor legújabb jelentésében 2,5-4,5 százalékra mérsékelte.


A járvány utáni gyors gazdasági helyreállásnak, a 7 százalékos tavalyi növekedésnek és az év elején tapasztalt további gyorsulásnak a hatásai az idei évben is érezhetők lesznek – húzta alá. Az „örökölt következményeknek” köszönhetően szerinte idén akkor is 2,5 százalékkal bővülne a gazdaság teljesítménye, ha az év további részében nem nőne a GDP.


Habár a háború és a szankciók kedvezőtlenül érintik a magyar gazdaság kilátásait idén, ugyanakkor a fundamentumok stabilak, így a középtávú növekedési előrejelzésen nem módosított a jegybank – ismertette.


A fundamentumokról beszélve elmondta, hogy a beruházási ráta – főként az állami beruházásoknak köszönhetően – továbbra is magas, 26-27 százalék körüli marad, és a reálbérek növekedési rátája is pozitív lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezés lakossági és vállalati vonalon is elmaradhat a korábbiakban előrejelzettekhez képes, és átmenetileg a folyó fizetési mérleg hiánya is megugrik.


Az MNB igazgatója megjegyezte, hogy az orosz-ukrán háború Magyarország exportkilátásait kedvezőtlenül befolyásolja, a két érintett országba irányuló exportkiesés mellett számolni kell a többi külpiac lassulásával is. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kivitel 1,7 százaléka megy Oroszországba, 1,5 százaléka pedig Ukrajnába közvetlenül; a teljes kitettség, közvetett kapcsolatokkal sem sokkal jelentősebb. Az EU egészét nézve Oroszország és Ukrajna súlya a külkereskedelemben 4-5 százalék – tette hozzá.


Az MTI kérdésére a kockázatokra vonatkozóan Balatoni András kifejtette: amennyiben a háború elhúzódik és az energiaárak tartósan rekordmagas szinten maradnak, akkor a növekedés az alacsonyabb sávszél, az éves átlagos infláció pedig a várt sáv teteje körül alakulhat.


A háború és a szankciók gyors megszűnése esetén megvan a növekedési képesség a 4,5 százalékos vagy magasabb GDP-bővülés eléréséhez, és az infláció is a mérsékelt pálya körül maradhat – mondta.

Borítókép: Balatoni András (Szabó Gábor/Origo)
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában