Gazdag képanyag

2022.07.17. 10:30

A festett népi bútor – hiánypótló kiadvánnyal jelentkezett a Hagyományok Háza

Zentai Tünde kötetéből a dunai stíluskör és a komáromi asztalosközpont hagyományait ismerhetik meg az érdeklődők.

Zentai Tünde A festett népi bútor – A dunai stíluskör és Komárom című könyvét kézbe véve ritka élményben lesz része az olvasónak, hiszen a népművészet egyik legfontosabb ágával ismerkedhet, amely mindmáig sem került a kutatás előterébe. A magyar és az európai kultúra páratlan értékű faragott, festett díszbútorai jelennek meg benne gazdag műelemzéssel, a népi lakáskultúra és az asztalos kézműipar történetébe ágyazva.

A mű központi témáját a dunai stíluskör és a híres komáromi asztalosközpont bútorai adják. A szerző a Duna mente és a hozzá kapcsolódó vidékek 17–20. századi műtárgyait dolgozta föl és helyezi új megvilágításba. Az olvasó izgalmas nyomozás útját követheti végig arról, hogy mi a komáromi bútor és mi nem tartozik e kategóriába. A könyv számos fölfedezést és soha nem látott bútorokat tár elénk, tizennégy hazai és határon túli múzeum anyagára alapozva.

A bútorfestés – beleértve a templomi asztalosművek festését is – a népművészet egyik legfontosabb ága. Meghatározó terület, ellenben ezidáig nagyon keveset foglalkoztak a témával. A szakirodalomban természetesen vannak ezzel kapcsolatos közlemények, de tudományos, gazdagon illusztrált könyv gyakorlatilag nem jelent meg

– beszél motivációiról a szerző, hozzátéve, hogy bár született néhány összefoglalás a népi bútorról, de az egyik fél évszázada látott napvilágot, a másik, későbbi kiadványt pedig csak fekete-fehér fotókkal illusztrálták, ráadásul egyik sem kizárólag a festett, hanem más bútorokkal is foglalkozik. 

A kiadvány – ahogy a kutató fogalmaz – "kisfia" egy másik könyvnek, amelyet a Duna mente festőasztalos-központjairól írt. Zentai Tünde amikor számba vette a tájegység festett bútorokat készítő műhelyköreit, a néprajzkutatásban kiemelkedő szerepet játszó városhoz, Komáromhoz ért.

"A komáromi asztalosok – eddigi ismereteink szerint – főleg templomokat festettek, és neveik alapján tudjuk is, mely művek dicsérik az ottani mesterek keze munkáját. Egy ötven éve született elmélet a templomokat és a 18. században készült ládákat hasonlította össze, de a teóriát kevés mintára alapozta, és a korai tárgyakról nincs elég adat és a keletkezésük pontos idejét sem tudjuk. Fel volt adva a lecke: sok száz bútort és mintegy kétezer templomi táblát néztem végig és elemeztem, és a korábbi elmélet nem kellő kidolgozottságát konstatáltam. Egy másik – kiadásra váró – könyvem egyik fejezete a komáromi bútorokkal foglalkozik. Úgy gondoltam, a téma alaposabb kifejtést érdemel, így e könyvet a komáromi asztalosművek területének szenteltem. Az alcím utal a dunai stíluskörre, mivel az említett elméletben a bútorok nem azonosíthatók jól a templomi festett művekkel. Viszont motívumkincsük, szerkezetük egységes, jellegzetes, ami erre a nagyon széles Duna mentére és a középső országrészre jellemző” – magyarázza Zentai Tünde.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!