Hatvanezer okunk lehet rá, hogy megünnepeljük az infláció csökkenését

Éppen ideje volt a kedden érkezett kedvező adatnak, miszerint csökkent a magyar infláció. Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. A csökkenést nagyon vártuk, mert a friss felmérések szerint átlagosan havonta 60 ezer forinttal többet költ most egy középkorú fogyasztó, mint egy évvel ezelőtt.

Kovács Gábor László

Fotó: Lang Róbert

Alig van olyan ember, aki ne költene többet a megélhetésére, mint egy évvel korábban – derült ki egy magyar nagybank friss felméréséből. A válaszadók azt tapasztalták, hogy a havi költségeik mediánértéken 48 ezer forinttal nőttek, ennél az összegnél a felük több, a felük kevesebb pluszkiadást érzékelt. A 30–59 évesek saját bevallásuk szerint havi átlagban mintegy 60 ezer forinttal költenek többet, mint tavaly. A felmérésben résztvevők 28 százaléka 20–49 ezer forint közötti havi kiadásnövekedést érzékel, 18 százalékuk viszont arról számolt be, hogy átlagban 100–149 ezer forinttal is többet költött. Az idei második negyedévről a válaszadók 91 százaléka vélekedik úgy, hogy növekedtek a mindennapi anyagi terhei.

Egy másik friss kutatásban egy hazai biztosítótársaság azt vizsgálta, hogy az inflációs környezetben hogyan módosultak az emberek vágyai, céljai, és ezek megvalósítására mennyit tudnak félretenni, illetve milyen meghatározó élethelyzetekre készülnek anyagilag. Általánosságban elmondható, hogy manapság az anyagi javak után következnek a lelki vágyak. A férfiaknak fontosabb a pénz, mint az egészség, míg a nőknél az egészség megelőzi a pénzt. A kitöltőknek az általános tartalék képzése a legfontosabb. Ezt követi az utazás, pihenés, majd a lakásvásárlás vagy -felújítás. A fiatal generáció számára ugyanannyira fontos lakásra spórolni, mint autóra. A legkevesebb ideig (1-2 év) utazásra és pihenésre gyűjtünk, a leghosszabb ideig – több mint 20 évig – a nyugdíjas évekre. Tanulásra jellemzően 1-2 évig, autóra és egészségügyi kiadásokra 2-3 éven át takarékoskodunk. A gyerekek jövőjének megalapozására és az idős szülők támogatására 5–10 éven át tartalékolunk, egy esküvőre viszont akár egy évtizedig is.
A családalapítást már 18 évesen is sokan tervezik, ám összességében mégis a vágyak listájának végén szerepel.

Büki Károly (Kaposvár): – Egyértelműen drágább az élet. Nem figyelem, hogy mennyivel költök többet, de alapvető, hogy tízezer forint már csak egyetlen nagybevásárlásra elég. Vállalkozóként egy vendéglátóhelyet üzemeltetek, és azt tapasztalom, hogy a beszállítók is folyamatosan emelnek az áraikon.

Baka József (Kaposvár):
– Nálunk a feleségem vásárol, és bizony gyakran panaszkodik, hogy mennyire megdrágult az élet az utóbbi egy–másfél esztendőben. Főként az élelmiszerek esetében szembetűnő az árváltozás. Lakásvásárláson vagyunk túl, erre ment el a félretett pénzünk.

Tóth Mária (Gamás): – Sokat költök, de nem panaszkodom, mert pozitívan állok az élethez. Hívő keresztény vagyok, ebből merítem az erőmet, és meggyőződésem, hogy a gondok előbb-utóbb megoldódnak. Még arra is van lehetőségem, hogy a beteg, rászoruló szomszédaimat segítsem.

Fotók: Lang Róbert