Kimondottan jó az évjárat, árat mégsem emelhetnek

Véget ért már a szüret, az újbor a hordókba került. Az elkészült borokra nem lehet panasz, mondták a borászok. Pedig a nyár és a tavasz még nem kecsegtetett túl sok jóval, hiszen sokat kellett fordítani a növényvédelemre. – A peronoszpóraveszély nagy volt, majd a lisztharmat jött, s emiatt is sűrűn kellett permetezni a szőlőt. Elég költséges volt ez az év – mondta Koltai Tamás borász. – A szőlő ára nem emelkedett egy forinttal sem, pedig már minimum 200 forintért kellene adni egy kiló szőlőt, hogy haszon is legyen rajta. 

A borfogyasztás visszaesett, amit a szőlősgyöröki borász is tapasztal. 
– Csökken a forgalom, pedig a ráfordítás költségei nem csökkennek. Azt pedig meg sem lehet jósolni, hogy a jövőben mennyire drágul az üzemanyag, a növényvédő szer, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Árat emelni nem igazán tudunk, mert ha a borász azt mondja a multinak, hogy drágább a bor, akkor a multi nem veszi meg. Az áruházak polcairól a borok 1000 és 1600 forintért kerülnek a vásárlók kosarába, de 5-600 forintért veszik meg a termelőtől. Én ezért nem is adok el bort a multinak – tette hozzá Koltai Tamás. – Inkább a szőlőm nagy részét értékesítem, vagy mustként adom tovább. Nekem így jobban megéri, hiszen viszonylag gyorsan pénzemnél vagyok, ráadásul nem kell tárolni vagy palackozni, ami csak további költség lenne. 

A boglári Hujber Pincészetnél ugyanakkor éppen ennek az ellenkezőjére törekednek: minél több szőlőből bort készíteni. Füredi-Hujber Kata borász elmondta: nekik is nagy kihívást jelentett idén a növényvédelem, de a száraz szeptembernek hála szép tételek születtek a boglári pincészetnél. 

– A minőségre nincs panaszunk, csak néhány fajta esetében fordult elő, hogy valamivel gyengébb mennyiséget tudtunk szüretelni. Gond csak a szőlő felvásárlási árával van, de a bor ára is mehetne feljebb. Arra törekszünk, hogy minél több szőlőt borként értékesítsünk – mondta. 

Árat emelni igencsak nehéz, hiszen a kereslet nagyon érzékeny erre. Légli Ottó szerint megoldást csak az jelentene, ha egy komoly paradigmaváltás történne az ágazatban. 

– Ez a szőlőár már a következmények következménye, vagyis a magyar borászok által megtermelt évi hárommillió hektoliter borral az európai és a világpiac legrosszabb szegmensében, a tömegborok piacán vagyunk, ez az alapprobléma. A másik pedig az, hogy nem egészséges a termelés szerkezete, az ágazatnak nem sikerült megfelelő irányba állnia. A megtermelt bor majdnem fele lédig exporttal, egy eurós literenkénti árral hagyja el az országot, éppen abban a szegmensben, ahol a legnagyobb a verseny. 

Egyenesen a borásztól 

Füredi-Hujber Kata arról is beszélt: azt tapasztalták, hogy a vendéglátóhelyeken kevesebb bor fogy, viszont őket jobban megtalálják a vásárlók. – Átrendeződött a fogyasztás, a viszonteladókat megkerülve egyenesen a termelőtől igyekeznek megvenni a bort a fogyasztók – tette hozzá a balatonboglári borász. 

Légli Ottó többek között azt hangsúlyozta: végre balatoni régióban kellene gondolkodniuk a borászoknak, hiszen az már európai szinten is értelmezhető. Minőségi, izgalmas és egyedi referenciaborokkal végre fel lehetne hívni magunkra a világ figyelmét, vélekedett. 

Őszi kincset adott a hegy 

Szép, friss, gyümölcsös fehérborok születtek az idei szüret lezárultával. A magas cukortartalom mellé masszív savgerinc társult, nagyon jó savak vannak minden fajtánál Koltai Tamás pincészeténél. Az átlagos termés 150 mázsa volt hektáronként a szőlősgyöröki birtokon. 

– Az októberi időszakban, ha nem rothadtak el a szőlők, nagyon szép késői borokat tudott készíteni az, akinek volt ideje kivárni, és a seregélyek nem ették meg a termését. A chardonnay-t 25-ös cukorral szedtük le, ami nagyon szép késői szüretelésű bor lett – mondta Koltai Tamás.