Állat élet

2017.08.19. 18:00

Nőtt a kereslet, de csak a jó minőségű bárányt viszik

A nemzetközi előrejelzések szerint jó úton halad a világ juhtenyésztése, sőt a statisztikák szerint a magyar is. Ám a somogyi termelők nem értenek teljesen egyet a kérdésben.

Koszorus Rita

A juhtenyésztők száma változik, vannak akik felhagynak a gazdálkodással, de az állomány létszáma növekszik. – Több anyaállatra adtunk ki igazolást ebben az évben, mint az előzőben – mondta el érdeklődésünkre Holló Krisztián, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének, regionális vezetője. – Adataink szerint a törzstenyésztők száma is nőtt a dél-dunántúli régióban.

A kaposmérői szakember úgy látja: lassan, de biztosan fejlődik a térség juhállománya. – Aki megfelelő minőségű bárányt állít elő, annak nincs gondja a felvásárlási árral sem – közölte a szakmai szervezet, regionális vezetője. – A kereslet nőtt, de csak a jó minőségű, nagy súlyú bárányra. Akik már átálltak erre, jó haszonnal értékesítenek.

Paládi Vince szerint, sokan felhagynak a tevékenységgel. – Nehéz dolgozót találni, aki odaáll a nyájhoz – osztotta meg véleményét Paládi Vince. – A földterület mérete a másik dolog, a legtöbb juhász ráadásul bérli a legelőt. Területet kapni pedig nem könnyű manapság.

Egy dolog pozitív a juhtenyésztő szerint, a kereslet a somogyi bárányra. – Az működik és keresik is a bárányt, de mindenki hasznot akar húzni a tenyésztőkből és emiatt alacsonyak az árak.

Pedig sok a kiadás, tette hozzá. S ha egy bárányt elad a tenyésztő olasz piacra – ott a 20-24 kilós bárányt keresik – 17-18 ezer forintos árat kap érte, ám ehhez minimum 3000 forintnyi takarmányt meg kell etetni az állattal. Paládi Vince számításai szerint, ha a hetesi vágóhídon adja el a jószágot, ott jó eséllyel számíthat 25-27 ezer forintra. Igaz itt csak nagyobb súlyú állatokat vesznek meg, amelyhez a takarmány 4-5 ezer forintot jelent, de még úgy is több a haszon.

Juhász Pál, a hetesi Kapos Ternero Kft. tulajdonosa szerint sem túl rózsás a helyzet. – Tavaly közel 30 ezer bárányt dolgoztunk fel – mondta a hetesi vágóhíd tulajdonosa. – Somogy összes árukibocsátása nincs ennyi, mondom ezt szomorú szívvel.

Ugyanis a nyolcvanas évek végén még háromszor annyi anyaállat volt a megye állattartóinál, mint napjainkban, tette hozzá Juhász Pál. Ő is úgy látja, sokrétű a probléma. – Az ágazat nyereségtermelő képessége gyenge, a szakember utánpótlás hiányzik, mivel nincs képzés – sorolta az okokat Juhász Pál. – A szakma elöregszik, a fiatalok nem akarnak ilyen munkaigényes hivatást.

Ezenkívül a technológiai fejlesztések is hiányoznak, ám a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően 3,4 milliárd forintnyi forrás jut az ágazatba hamarosan.

Az ágazat legnagyobb gondja, hogy élőállatként mennek Olaszországba a bárányok. Nem úgy a Kapos Ternero által megvásárolt juhok. A hetesi cég Japánba értékesít nagy minőségű bárányhúst, de Svájcban és Európa számos országában is magyar export kerül a tányérra.

Ám csak a legjobb terméket tudják eladni. De nehéz kiválasztani, mert nagyon szórt a minőség, mondta Juhász Pál. – Erre úgy adunk választ, hogy egy-egy exporttétel vágásakor 30-35 százalékkal több állatot vágunk le, hogy nagy biztonsággal ki tudjuk szolgálni a megrendelőt.

Minősített vágás esetén, svájci piacra 5 eurót fizet a vágóhíd a bárány kilogrammjáért. Ám ehhez húskeresztezett, intenzív takarmányozással, félintenzív tartásban nevelt, megfelelő súlyú vágó báránynak kell lennie.

Ezek is érdekelhetik