A kényelmesek és a spóroló fiatalok választják a mamahotelt

„Szeretnék óvónő lenni, annak minden nyűgével. Csodálatos szakma, és szeretném szeretni: de nem fogom tudni. 22 éves vagyok, szeptembertől, gyakornokként 2 évig 120 ezer forintot fogok keresni. Budapesten ez egy szoba ára. Nem szeretném a 100 százalékát odaadni a fizetésemnek azért, hogy legyen tető a fejem fölött. Végül is, ennem is kéne. Saját lakáshoz 22 évesen hitelt kellene felvennem, ami 40 éves koromig a nyakamon lesz. Jobb esetben. És a 120 ezerből, majd a 160 ezerből kéne fizetnem a törlesztőjét.”

Már 27 ezren osztották meg egy pályakezdő óvónő posztját, aki nemzedéke kilátástalanságát kiáltotta világgá a napokban. Jelenleg a magyar háztartások ötödében él felnőtt korú gyermek – derült ki az OTP friss kutatásából. Ezek közül minden negyedik háztartásban él olyan, aki tanulmányait már befejezte, mégis a szülői ház előnyeit élvezi – ismertette a Világgazdaság a bank felmérését.

Szemere Márta barcsi szociológus szerint sok fiatalnak nincs megfelelő végzettsége, elhelyezkedni nem tud, ezért választja a mamahotelt. A jóhoz pedig könnyű hozzászokni. – A mamahotel kényelmes, ahol mindent megkapnak: internet, szállás, étkezés is biztosítva van. A másik indok érzelmi megközelítésből fakad, hisz sokan élnek ma magányosan vagy elszigetelten, így kiszolgáltatottságukban visszavágynak a gyökereikhez. De az érzelmileg kiüresedett, parttalanná váló embernek is biztos menedéket nyújt a mamahotel. A jelenség földrajzi helytől függetlenül megtalálható városban, faluban egyaránt – mondta.

– Találkoztam olyan pácienssel, aki félt elköltözni otthonról, mert úgy vélte, bűntudatot keltene édesanyjában, így csak nehezen indult el saját útján – mondta el kérdésünkre Pál Gyöngyi kaposvári klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és családterapeuta. – Volt, aki kirepült az eredeti fészekből, de érzelmileg bent ragadt és csak nehezen önállósodott. Volt, aki pedig nem bízott eléggé a párjában, bizonytalan volt az elköteleződésben, ezért maradt az eredeti fészekben. A terápia révén a saját pszichés stabilitásának megteremtődése hozta a megoldást.

– Sokszor nem azért marad otthon a fiatal, mert a szülőknél adottak a kényelmi szempontok, például az internet, hanem mert éretlen felelősséget vállalni például a rezsiért, egy albérlet költségeiért, vagy egy másik személyért – tette hozzá Pál Gyöngyi. A szakember szerint a gyakoribb továbbtanulási szándék miatt a fiatalok óvatosabbak az elköteleződéssel a párkapcsolatok terén manapság, az egyetemi éveket követően a munkahelyi megfelelés és a karrier megalapozása gyakran nagyon nehezen egyeztethető össze időben a családtervezéssel.

A többséget persze az tartja a mamahotelben, hogy nem képes a saját lábára állni. Így van ezzel Kiss Csaba is, aki 35 évesen öccsével és anyjával él közös háztartásban. Ők a fővárosból egy éve költöztek Kaposvárra. – Épp csak kikerültem a főiskoláról, amikor beütött a gazdasági válság. Alkalmi munkákból, szülői segítség nélkül nem lehetett saját életet kezdeni. Egyik albérletből a másikba költöztünk. Most hiába van már munka, a fővárosi lakásárak annyira elszálltak, hogy esélytelen az önállósodás ott egy fiatalnak. Még a pesti albérletet sem tudnánk megfizetni, ezért is jöttünk ide. Kaposváron az én keresetem és anyám nyugdíja együtt elegendő a megélhetéshez.

A lakásszerzés is cél

Palkó Sándor László kaposvári közgazdász, pedagógus szerint biztonságérzete, komoly segítséget jelent a mamahotel a fiatalok számára. Úgy látja: egy részük lakásra tesz félre, s ezért marad otthon, ami így öröm a szülőnek is. Ezzel együtt még mindig van egy jelentős része a fiataloknak, amely albérletben élne, de felélik a pénzüket, s nem gondolkodnak abban, hogy lakásra takarítsanak meg. A hazai lakosság 80 százaléka szerint a saját tulajdonú lakás továbbra is az önálló élet alapjának számít – derült ki a bank kutatásából. A megkérdezettek 79 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, hogy a fiataloknak egyre nehezebb saját lakáshoz jutniuk a magas ingatlanárak miatt.