Mitikus képzetek és baráti vallomások: új tárlat nyílt Kaposváron

A Mitikus képzetek cím arra az egyéni világképre utal, amit az alkotók teremtettek saját maguk számára a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve egészen halálukig. Egymásnak szinte teljesen ellentmondó képi világ és megfogalmazási mód, ami mégsem teremt feszültséget, sokkal inkább két mély érzelemvilággal és filozofikus szemlélettel megáldott alkotókról vall. Honthy Márta iparművész gobelinjei, tűzzománc képei és egyedi grafikai a népi kultúrából merítve, az ősi magyar hitvilág jelképrendszerével együttvéve egyéni világképet hoz létre. Rendkívül átgondolt, megtervezett és aprólékosan kivitelezett munkák, melyek precíz alkotói folyamatról tanúskodnak. Gobelinjei és zománcképei számos megyei intézményben is megcsodálhatók. Keze munkáját dicséri többek között a nagyatádi kórház aulájában található Népmese hármas című hatalmas fali zománckép is.

– Rendkívül nagylelkű és egyszerű embernek ismertem meg Mártát – mondta Egerszegi Edit, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság ügyvezető titkára –, aki soha nem hivalkodott művészetével. Mindenre és mindenkire odafigyelt a városban is, mindenkihez volt egy jó szava, sugárzott belőle a szeretet. Idős koráig tanított a kaposvári művészeti szakközépiskolában, tanítási módszere a szereteten alapult.

Bors István szobrászművész kiállított munkái és több mint tíz kaposvári köztéri szobra többnyire negatív életérzéssel átszőtt, egyfajta antiszobrászatot képviselnek. Annak ellenére, hogy barátai remek humorú, víg kedélyű embernek ismerték a művészt, mély filozofiai vitákat is vívott barátaival. A Dózsa György utcai ház ajtaja nyitva állt mindenki előtt. Akkoriban az alkotótársak gyakran megfordultak a szobrász műtermében. Kampis Miklós építész, a művészházaspár egyik legjobb barátja így fogalmazott a kiállításmegnyitón: „Leültek az asztalhoz vele szembe, és kiöntötték a szívüket, összes nyomorúságukkal, összes keservükkel együtt. – Ezek az emberi sorsok mélyen belehatoltak, mert ő nem tanította őket, hanem befogadta a rémületes mennyiségű keservet – mondta. – Úgy, hogy közben nőtt benne a harag, amit szobraiban fogalmazott meg.

– A szerénység, a szakma iránti mérhetetlen alázat jellemezte a házaspárt egész életében – emlékezett vissza Hernesz János építészmérnök, aki szintén jó barátja volt az alkotóknak. – Visszahúzódó életet éltek, de mindenről tudtak, ami körülöttük történt, és fantasztikus meglátásaik voltak.

A hétvégi tárlatvezetésen a barátok mellett Gáspár András festőművész is megosztja a művészházaspárral kapcsolatos élményeit a látogatókkal.