parcellák útvesztőjében

2019.02.04. 20:00

Megoldódhat az osztatlan közös földtulajdonok kérdése?

Az idei AgromashExpon a szaktárca programjának ismertetése során beszélt Nagy István agrárminiszter az osztatlan közös földtulajdonok rendezéséről. Az erre vonatkozó konkrét intézkedéseket már másfél évvel ezelőtt elkezdte a kormányzat.

Koszorus Rita

Az osztatlan közös földtulajdonok kérdése, régóta megoldásra vár. Szinte nincs is olyan gazda, akit ne érintene a probléma. Ezekkel az a gond, hogy a tulajdonosok egy része ma már ismeretlen. S, ha a birtokrésszel bírók bármit is kezdeni akarnak a földjükkel, mindenki beleegyezése szükséges.

Az osztatlan közös földtulajdonok a kilencvenes években jöttek létre, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részarány tulajdonok kiosztásakor. A tulajdonforma felszámolása csak lassan megy, mert nagyon bonyolult viszonyok alakultak ki. Még 2012-ben lehetett jelentkezni az ingyenes állami földkimérésekre, amelyeket másfél éve kezdtek meg a szakemberek. A Somogy Megyei Kormányhivatal közlése szerint a kaposvári, fonyódi és marcali járásokban már 37 ezer 300 hektárnyit már kimértek. A nagyatádi és siófoki járásokban még 38 ezer hektárnyi várat magában, a barcsi járásban pedig tavaly tavasszal 560 földrészlet esetében indult meg az eljárás. Ezek többsége még nem fejeződött be, hiszen közel 100 hektárnyit osztottak ki és még 9 ezer hektár vár kimérésre.

– Ha valaki nem jelentkezett időben, az övé marad az osztatlan közösben – mondta kérdésünkre Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének Somogy megyei elnöke. – Tehát annak, aki nem volt eléggé tájékozott, nem oldódott meg a problémája. A földdel foglalkozók nyilván éltek a kiméretés lehetőségével, de az örökösök nem minden esetben tudták, mit kell tenni.

Szabó Tamás hozzátette: amikor jelentkezni kellett, nem jelentkezési alapon kellett volna elvégezni a kiméréseket. – Egy határozott mozdulattal ki kellett volna mérni az összes ingatlant. Nem is értettem, miért húzzák az időt ezzel. Az volt az indok, hogy az öröklési kérdések miatt, s mivel a külföldön élők tulajdonjoga sérülhetne.

Lackovics Sándor, a magyaratádi Barátság Szövetkezet elnöke szerint is így kellett volna tenni. – Én kérelmezés nélkül is végrehajtottam volna a felosztást – mondta a gazdálkodó. – Voltak, akik meghaltak és utána a tulajdon bekerült osztatlan közösbe, mert az örökös valamilyen ok miatt nem jelentkezett. Ezeket alanyi jogon meg kellett volna szüntetni, sorsolásos alapon felbontani az osztatlan közös tulajdonokat.

– Van olyan három hektár méretű termőföld a térségünkben, amelynek harminc tulajdonosa van – mondta kérdésünkre Kersák György, siófoki gazda, a Siófoki Gazdakör elnöke. – Nálunk nem olyan nagy gond ez, mert ezeket a földeket egyben béreltük ki, minden egyes tulajdonostól. Ahol kimaradt egy-egy részlet, ott gazdaságtalanabb a föld művelése.

Kersák György hozzátette: a később okoznak majd még fejfájást ezek a földek, amikor a most még osztatlan közösben lévő földdarabokat elkezdik örökölni. S ne adj Isten olyanok, akik távol állnak a mezőgazdaságtól.

Drága örökösök, parányi földek

Örökösökből van bőven, elsősorban a rossz öröklési szabályok miatt elaprózottak a birtokok az országban – és így a megyében is. Emiatt alakultak ki úgynevezett „cérnaparcellák”, amelyek a sok osztás miatt már egész vékonykák lettek. Az öröklésben is rendet kell tenni, vélik az ágazati szereplők. – Az örökléssel csak aprózódnak a birtoktestek – vélekedett Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. – Pedig mindenki érdeke az lenne, hogy nagyobb birtokok legyenek. Nyugat-Európában ezt úgy oldják meg, hogy az elsőszülött fiú viszi tovább a földeket, s kedvező hitelt biztosít számára az állam, amelyből megválthatja a földet.

Ez nálunk is jó megoldás lehetne.

Sokba fog kerülni a megosztás

Gombos Sándor aláhúzta: a földek elaprózódásának megszüntetése régóta várat magára. – Ez egy sajátos tulajdonforma – fogalmazott a szakember. – Ezt a külföldi szakemberek nem is értik. Gyakorlatilag azért alakult ki az osztatlan közös a kilencvenes években, hogy az addigi szövetkezeteknek a földbérleti lehetőségei megmaradjanak.

Hozzátette: valószínűleg lesznek ennek ellenlábasai is, hiszen egyrészt megszűnik a tulajdonosok kiszolgáltatott helyzete a földeket bérlőkkel szemben. Másrészt pedig, akik rendelkeznek 10-20 éves földbérlettel, azok lehet hogy peres útra terelik majd a dolgot.

Piaci információk szerint azokat a földeket amelyeknek gazdái nem jelentkeztek a kimérésre, átvenné az állam és árverés útján értékesítené azokat. Ez Gombos Sándor szerint, nem ördögtől való, árverések ugyanis most is vannak. Ám a gazdák egy része tart ettől a megoldástól.

Ezek is érdekelhetik