Kardiológus erősítette a barantásokat

A résztvevők egy első világháborús katonanótát is elénekeltek Szita Károly polgármester köszöntője után, majd néptáncot járva közösen melegítettek be a viadalra. Minden korosztály képviseltette magát. A legkisebbek a csikók, a kamaszok a kesék, a felnőttek az öskük, a hölgyeknek pedig a menyét elnevezés jár a baranta szóhasználatában.

A kaposvári versenyen három területen mérték össze a tudásukat. Az övbirkózás olyan virtuskodás, amely a szüreti mulatságok, pünkösdi királyválasztások idején alakult ki. Innen ered az a mondásunk, hogy legény a talpán, mert akinek a birkózásban a talpán és a tenyerén kívül más testrésze a földre került, vesztett.

Később a versenyzők hosszú karddal, illetve a gyermekek szablyával vívtak meg egymással, majd egy íjászpárbaj következett. Gumi végű nyílvesszőkkel és védőfelszerelésben, ahogyan a kardok pengéjét is szivacs helyettesítette, hogy senki ne sérüljön meg. Egykor azonban élésben ment a küzdelem.

– A baranta különleges és szerteágazó sport – foglalta össze Fridrik Gábor, aki kardiológusként dolgozik a mosdósi kórház rehabilitációs osztályán, s nyolc éve barantás. – A történelmi, magyar harci hagyományokra és népi testkultúrára épül. Korát tekintve tehát egyszerre fiatal és ezeréves.

A puszta kezes küzdelmeken kívül sok régi magyar harci eszközt forgatnak a barantások, úgy mint botot, szablyát, kardot, íjat, fokost, tőrt, karikás ostort.

A kardiológus hozzátette: a sport és a mozgás minden formában kedvező az egészségnek, tehát aki eljön az edzésre, valamint otthon is hozzátesz némi erőfeszítést, az egy betegségmegelőző mozgásformát űz.

Wilhelm Erik, a Kapos Baranta Egyesület vezetője elmondta: a Sörház utcai volt óvoda épületében tartják a foglalkozásaikat, illetve a református óvodában és iskolában vannak csoportjaik. Kaposváron rendeztek már Kárpát-kupát, és a kecelhegyi fénylánc rendezvényeiken kétszázan vesznek részt.

A baranta ereje a közösségben rejlik

Tizenkét évesen kezdte a barantát, s tizenegy éve el sem tudja képzelni nélküle az életét Biacsics Bálint, mert ebben nőtt fel. Szerinte a gyerekeket először a karikás ostor és az íj használata vonzza a barantához, ám ami később ott tartja őket, az a közösség ereje. A hasonló gondolkodású embereknek a Kárpát-medencében és tengerentúlon egyaránt vannak baranta csapataik. Ezért Biacsics Bálint akármerre jár, mindenütt talál barátokat, akikre lehet számítani. Bár vizsgázott vezetőbíró, az idei kaposvári viadalon versenyzőként is indult a rosseb bakákra tiszteletére.