Szőrén-szálán eltűnt birka-fazonigazítók

– Én még ollóval kezdtem hétévesen a nyírást, manapság géppel már sokkal könnyebb a munka – kiabálta két birka nyírása közben Gyula bácsi. A 67 éves gyomaendrődi nyíró fiatalokat meghazudtoló energiával dolgozott a kaposmérői tanyán. Kilencen érkeztek Gyomaendrődről, már február vége óta úton vannak, bejárják szinte az egész országot. Korán reggel kezdenek és addig dolgoznak, amíg nem végeznek, ha kell, akár éjszakába nyúlóan is. Van köztük nyíró, fogó és gyapjúszedő is.

– Békés megyéből indultunk február 28-án, s egészen július végéig járjuk az országot – mondta el Burai Attila. A brigádvezető szerint pár éven belül nem lesz, aki nyírja a birkákat, tavaly már 15 ezer állat fazonigazítását utasította vissza. – Nincs utánpótlás, nem érdekli ez a munka a fiatalokat – mondta Burai Attila. – Csupán egy-két tanuló van, a többség az első szezon után eltűnik. Sokaknak nem tetszik ez a vándorélet, inkább keresnek állandó munkahelyet az egyik helyi gyárban. S hát az se mindegy, hogy 25 éve még egy doboz cigi áráért nyírtam meg egy állatot, most pedig az egynegyedéért.

Burai Attila brigádjában mindenki rokon, a többséget ő tanította be.

– Két éve nyírok velük, nem könnyű ez a munka, csak húsvétra megyünk haza, nehéz így a család nélkül – mondta el Filipovics Gábor.

Tavaly összesen 47 ezer birkát nyírtak meg, egyet-egyet 300 forintért. Az idén már most elérték ezt a számot. Ma már orosz gyártmányú gépekkel nyírnak, egyet hatvanezer forintért adnak. – Egyre nehezebb a beszerzésük, egy kisebb alkatrész is több ezer forintba kerül – mutatta az eszközöket Burai Attila.

Paládi Vince kaposmérői tanyáján 550 birkát nyírtak meg a békési munkások. – A nagy bundában melegük van, s jobban szaporodnak benne a paraziták is – mondta a gazda. – Évek óta a gyomaendrődi nyírókat hívom, a környéken nem találtam olyan brigádot, akik vállalták volna. Csak olyanok dolgoznak errefelé, akik maximum száz egyedig nyírnak, nagyobb nyájat nem vállalnak – jegyezte meg Paládi Vince.

Egy-egy állatról átlagosan 3–4 kiló gyapjú jön le. – 250 forintot adnak a fehér merinó gyapjú kilójáért – tette hozzá a somogyi gazda. – Ez nem fedezi még a nyírási költségeket sem. Ezért nem adom most el, kivárok, hátha később feljebb kúszik az ára. A gyapjú többsége külföldi piacra kerül. Készül belőle ruha, de hajókat és épületeket is szigetelnek vele.