Talajlazítással tesznek a legtöbbet a minőségi termésért

A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete rendezvényének célja részben az volt, hogy a termőföldről ne csak mezőgazdasági közegként említve essen szó, annál is inkább, mert az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának romlása mostanra világméretű problémává vált.

Tóth Adrienn, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársa egy jó kenyérhez hasonlította a talajt, amire, ha nem figyelünk, akkor zsemlemorzsává válik. Ez pedig azzal jár, hogy a víz átfolyik rajta és nem marad benne tápanyag sem, pedig a jó terméshozam feltétele a termékeny talaj.

A szakértő, aki a talaj lazításának szükségességét hangsúlyozta, arról is beszélt, hogy 10 centiméternyi talajréteg kétezer év alatt alakul ki, miközben világszerte évente 24 milliárd tonnányi talaj pusztul el. Ez pedig nemcsak a biológiai sokszínűség csökkenése miatt okoz gondot az emberiség számára, hanem csökkenti a táplálékforrást is, azaz végső soron az éhínséget növeli. A hazai földterületek 85 százaléka mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt áll, többek között ezért is kell figyelni arra, hogy ne pusztuljon a termőföld, aminek minőségét a klimatikus változások is befolyásolják.

A talajok minőségének romlásában az aszálykezelés mind inkább előtérbe kerül világszerte. Erről Molnár Péter, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) nemzeti kapcsolattartója beszélt, aki az elsivatagosodás témakörét érintve szót ejtett arról, hogy a megfelelő mennyiségű víz megkötésére alkalmas, jó minőségű talajnak fontos szerepe van a klímaváltozás hatásainak csökkentésében.

A klímaváltozás a Balaton vízháztartását érintő változások kapcsán is téma volt a konferencián, ahol Varga György, az OVF vízügyi referense egyebek mellett arról beszélt, hogy a tó vízgyűjtő területén a század végéig átlagosan jelentős, három fokot meghaladó éviközéphőmérséklet-emelkedést jeleznek előre különböző kutatási modellek.