Bőrkabátos terrorról szólt az előadás

Naponta vonult fel a kaposvári Fő utcán a terrorszázad a Tanácsköztársaság idején, a katonák bőrkabátban, bőrsapkában, övükbe tűzött kézigránátokkal, géppuskát húzva maguk után. A 250 fős alakulat megerősítette ezzel Latinca Sándor személyes hatalmát a megyében, az erőszak légkörét árasztva. Sok embert megvertek és letartóztattak a dicsőséges 133 nap alatt, de érdekes módon a jogi megtorlás csekély volt, és csupán egyetlen embert ért halálos lövés. Latincáról fennmaradt, hogy azt állította, fegyverrel és kellő eréllyel kell fellépni a kommün nevében, de humánusan. Ez is mutatja a hatalom kétarcúságát.

– A politikai erőszak somogyi megjelenése, a vörösterror a kutatási témám – mondta Farkas Péter levéltáros – A terrorszázadot Győrffy Antal politikai tiszt vezette, és sok helyre eljutottak. Jól példázzák az erőszak gyűrűzését a megyénkben a május elseje után történtek. Tabon kivonultak az emberek, az Internacionálét meg a La Marseillaise-t énekelve, de a legtöbb helyen kudarcba fulladt az ünneplés, a lengyeltóti piactéren senki sem jelent meg. Emiatt május 4-ére nagygyűlést hívott össze a direktórium, de a toborzó beszéd verekedésbe torkollt, bikacsökkel és puskatussal tett rendet a karhatalom.

Hasonló jelenetek zajlottak le Nagyatádon is május 13-án, ahol szintén Szalma István toborzóbeszéde váltott ki indulatokat. Négyszáz nagyatádi és környékbeli paraszt tiltakozott, mondván ők csak a saját városukat védik meg. Dulakodtak, Szalmát is megtámadták, aki pisztolyt rántott, a Vörös Őrség a tömegbe lőtt, többeket megsebesítve. A vörösőrök helyiek voltak, ezért szándékosan a fejek fölé céloztak.

A terrorszázad ezután végigvonult Nagyatádon, az ellenállókat, kéttucatnyi embert megvertek és letartóztattak. Azonban a Latinca-század tagjai a vasútállomáson egymásnak estek, mert néhányan közülük elengedték a fogvatartottakat. A rabok többségét Kaposvárra vitték, de előtte úgy megverték, hogy a látványukon még a direktórium tagjai is elszörnyedtek. Ezután szakadás történt a Latinca-századon és a direktóriumon belül is.

1919. június 22-i az egyetlen feljegyzett halálos áldozat. A kaposvári Szántó laktanyában sztrájkoltak, és néhány építőipari munkás bejutott a direktórium épületébe, a Károlyi kormány visszatértét követelve. Szabó Ferenc szakszervezeti tag el akarta vágni a telefonzsinórt, de a tumultusban valaki lelőtte. Kifelé azt kommunikálták, hogy ellenforradalmár volt, Latinca azonban utasítást adott rá, hogy a családnak utaljanak ki segélyt.

A vöröshatalom szürke eminenciása

A somogyi események szürke eminenciása volt Győrffy Antal, a terrorkülönítmény parancsnoka. Erdélyben született szegény családban, majd Budapestre került szabóinasnak, ahol megismerkedett a szociáldemokrata eszmékkel.

Kiváló birkózó és ökölvívó volt, állítása szerint 1912-ben két csendőrt is félholtra vert. Az orosz hadifogolytáborban ismerkedett meg a bolsevik tanokkal. Zavaros, hogyan került később a tanácskormány idején Kaposvárra, az oroszok küldték-e vagy a pesti kommunisták. Somogy fontos megyének számított, mert itt csúcsosodtak ki a termelőszövetkezetesítés körüli viták.

A Tanácsköztársaság bukása után Győrffy Antalt négy év börtönre ítélték a szegedi Csillagban, majd két év internálótábor következett.