Sok fiatalt a bizonyítási vágy hajt a bűn útjára

A Belügyminisztérium adatai szerint a leggyakoribb, gyermekek által elkövetett bűncselekmény a lopás, de gyakori a garázdaság, a testi sértés és a rongálás is. Nincs ez másként Somogyban sem, ez látható a megyei adatokból. Megyénkben 2019-ben a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 107 volt, míg 2020 első hat hónapjában mindössze 30. Somogyban is a lopás volt a legelterjedtebb, tavaly 45, az idén 9 ilyen esetük volt a rendőröknek. Testi sértésből 28 akadt tavaly, és az idén is volt már 10. A tavalyi statisztikában elfordult még hivatalos személy elleni erőszak (1), bankkártyával visszaélés (1), közúti baleset vagy közveszély okozása (1-1), és az idén 2 zaklatás is történt a gyerekek között.

– A 14 év alattiak bűncselekményeire jellemző, hogy csoportosan követik el – mondta Batta Zsolt Iván, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. – A társaknak való megfelelési kényszer, a csapatszellem komoly szerepet játszik a gyermekbűnözésben. A fiatalok több időt töltenek manapság felügyelet nélkül, vagy éppen barátok társaságában, nagyobb az önállóságuk, kíváncsiak, és az idő sokszor új dolgok kipróbálásával telik. Gyakran használják az internetet, erről rengeteg információval rendelkeznek, viszont még így sincsenek tisztában a veszélyekkel, mert tudásuk a biztonságról hiányos vagy rossz.

A szociálpedagógusok szerint az a ritkább, hogy egy gyerek tudja, hol a határ, mégis ártó szándékkal átlépi. Általában nem mérik fel a tettük súlyát és következményeit, és nem tudják, hogy felelősséget kell vállalniuk. Gyakran hirtelen, érzelmi felindulásból cselekednek.

– Ez olyan alapvető nevelési probléma, amely egyetlen nyár alatt nem oldható meg – fűzte hozzá Mátraházi Tibor, kaposvári iskolapszichológus. – A bűncselekményt elkövető gyermekek többségének nevelését elhanyagolták, nem figyeltek oda rájuk a családban, nem kommunikáltak velük megfelelően, nincs érzelmi kapcsolatuk a szülőkkel. A kisgyerek ugyanis úgy nő fel, hogy büszkévé akarja tenni a szüleit, és erről érzelmi visszajelzéseket kellene kapnia. Ez azonban gyakran elmarad, mert a szülőnek más dolga van: néha azt láthatjuk, hogy a szülő is az okostelefonját nyomkodja.

Ehelyett a szülőnek sokat kell beszélgetni, kíváncsian kérdezgetni a gyermekét, és szembesíteni a tettei következményeivel, hogy amit a gyerek csinál, milyen hatást tesz a környezetére. Ha a szülő és a gyermek között megfelelő érzelmi kapcsolat van, csak akkor tud jó irányba változni a fiatal. A megelőzésben tehát nagyon fontos a családi háttér.

2012-ben fogadta el az országgyűlés azt a törvényt, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a büntethetőségi korhatárt leszállította 12 évre. A jogszabály szerint a 12. életévét betöltött, de a 14. életévét még el nem érő elkövető akkor vonható felelősségre, ha rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felméréséhez szükséges belátással. Tehát a gyermekkorú bűnelkövetők nem mindig büntethetők, de bekerülnek a gyermekvédelmi, gyámügyi rendszerbe.