Az új híd olyan, mint Rippl volt a korában, első fecske e hazában

Az új hídnak futurisztikus a látványa. A ferdekábeles függőhídnak egyetlen tartóoszlopa van. Magyarországon csak egy párja van, a Monostori híd, amelyet néhány héttel ezelőtt avattak fel. A kaposvári az Esterházy híd nevet kapta. Most is van spirális felvezető út, csak az szélesebb ívben kanyarog.

A látvány provokatív

Szúrja az ember szemét az égbe törő pilon vonala, amelyből a „hárfadizájn” elve szerint futnak szét a drótkötelek. A XXI. század csúcstechnológiája, mértani racionalitása vezette a tervező szándékát. A modern építészetben és képzőművészetben a ráció az esztétika kategóriájába került, s annak mércéje alapján ez a híd lenyűgözően szép. A Petőfi-szobor felőli látvány egy új értelmezését sugallja a forradalmiságnak. Egyetemleges érvényűnek, olyannak, ahogy a költő eredetileg akarta: „Világszabadság!”

A függőhíd légies szerpentinszalagként íveli át a távolságot

Egyetlen égre törő oszlopra függesztették. Az oszlop enyhe dőlése látványszerűen érzékelteti a híd súlya által megfeszített erőt. Ettől válik a szerkezet művészi alkotássá, modern szoborrá. A híd alatti épületeket, lebontották, egyelőre szokatlan, hogy nem akad el a szemünk, hanem nagy terek és távlatok nyíltak.

A XIX. századvégi Párizsban építették az Eiffel-tornyot. A felháborodott honatyák petícióban követelték a lebontását. Csúfnevekkel illették, a legtalálóbb a „terpeszben álló utcalány” volt. Rippl-Rónai József abban az időben éppen Párizsban élt. Sosem beszélt róla, egyik festményén sem örökítette meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a modern festészet első magyar képviselőjének nem tetszhetett a művészetek fővárosától idegenszerűen ható vasszerkezet. Rippl-Rónai körül Párizsban fordult meg a világ. Onnan hozta haza a modern festészet és iparművészet követésre érdemes példáját. Az ott élő Munkácsy tanítványa volt. Megtagadta a mestert, és egészen más képeket kezdett festeni. Amikor elküldte őket budapesti kiállításokra, rendre kizsűrizték. Provokatívan hatott a művész egyszerűségre, lényegre törekvő stílusa. A tizenöt évig tartó elutasítás miatt szenvedett, de kibírta a lelke. Azt nyilatkozta, hogy a Kaposváron élő szülei és testvérei nyújtotta szeretet tartotta egyben a hitét.

A teljes elutasítás ellenére hazajött. Akkor épült a kaposvári városháza. A díszterembe Kossuth Lajos egész alakos festményt rendeltek a híres, avagy hírhedt kaposvári szülöttüktől. A városházi elöljárók a megrendelés miatt két táborra szakadtak. Az ellenzők szerint Rippl-Rónai „csúnyán” fest. A közgyűlésen felolvastak egy kritikát az egyik budapesti napilapból, amely „lerántja a leplet” a festészetéről. Akkoriban telepedett le Kaposváron egy Rippl-Rónaival azonos korú akadémista felfogású festő, Bacskay Béla, aki úgy festett, hogy a Magyarországon megszokott elvárásoknak megfeleljen. Rippl-Rónai híveinek tábora erősebb volt, talán azért, mert a festőművész mögött ott állt a nagy tekintélyű, Kossuth-szakállas édesapja, a Cigli iskola, az iparostanoncok intézetének alapítója és igazgatója és az egész rokonsága. Végül Rippl-Rónai mégsem festette meg Kossuthot. Azért nem vállalta, mert a botrányt keltő, rossz nyelvektől féltette a szüleit és rokonait, hiszen feltett szándéka volt Párizs után Kaposváron élni és alkotni. A családi körben ihletődtek az enteriőr képei, s csak ennyit dünnyögött, ha szóba került a Kossuth-kép: „meg tudtam vóna csinyáni.”

Köztudott, hogy Bacskay volt Kaposváron a befutott festő. A városi és megyei hivatalok sorra adták neki a nagy megbízásokat. – A történet csattanója, hogy Bacskay a Vár utcai szegényházban halt meg magányosan és elfeledve, vele szemben Rippl-Rónai híresen és gazdagon hunyt el a Róma-villában.

Abban a kérdésben, hogy van-e párhuzam Rippl-Rónai festészete és az új híd között, joga van mindenkinek a saját ízlése szerint dönteni

Abban van egyetértés Kaposváron, hogy Rippl-Rónai művészetének jelentősége nem az ízléstől függő dolog. A magyarok közül csak az ő festményei láthatók Párizsban a Musée d’Orsay-ban és a Chicagói Modern Festészeti Múzeumban. Amikor egy nagy formátumú művész forradalmi szellemben megelőzi a korát, rútul bánik vele a szülőváros. Életében mellőzi, holtában szobrot emel neki. Rippl 1905-ben kiállítást rendezett az Anna iskolában. A képei fölött gúnyolódtak, az utcai megjelenésekor háta mögött összesúgtak. A kedvenc modell, Piacsek bácsi szégyellte magát a hírnévért. A csúfolódók később megütköztek azon, hogy Budapesten ugyanazokkal a festményekkel 1906-ban Rippl-Rónai váratlanul sikerre tört és úgy meggazdagodott, hogy birtokot vásárolt a Rómahegyen. A kortársak tudatában a földbirtok, a feudum volt az igazi érték, nem a polgári szellemű művészet. Sokan még ma is csak a Rippl-Rónai-képekért kapható pénzt becsülik, nem a művészetét.

A kaposvári városkép fazonírozása gyökeresen más téma

Közérdekű, várostörténeti esemény. Kaposvár városképéhez mindig nehéz volt hozzányúlni. A földrajzi tényező nagyon erős. A Kapos folyó kelet–nyugat irányú völgye meghatározó, hozzá igazították a Fő utcát, a vasútvonalat, és több mint száz éven keresztül nem volt összeköttetésben az ország fő áramvonalával. Ebből városfejlesztési hátrányok keletkeztek. Az egyedüli, ritka élményt nyújtó természeti adomány, hogy a Fő utcai korzón kel fel és nyugszik le a nap. A napimádó ókori egyiptomiak hozzá igazították volna városaikat. A XX. század elején a kaposvári várostervezők egy elit negyed kialakításába kezdtek. Esterházy Pál hercegtől megvettek egy sor telket, hogy a Fő utcával párhuzamosan új utcát nyissanak, az Esterházy, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcát. Sorra megépültek a gazdagok házai és az olyan reprezentatív épületek, mint a kaszinó, a bíróság, a posta, a gimnázium és a kórház. A bíróság épületének méretét annyira eltúlozták, hogy számos idegen közhivatalnak adtak benne helyet. Mégsem volt miatta semmi felzúdulás.

Ötven évvel később aztán jött a „szocialista városkép” kialakítása

Vajon kapott az bírálatot egyáltalán, hogy mennyire borzalmas művelet volt ez? A modernizálás jegyében született és nagyon jól fogadta a lakosság. Úgy formálta a közízlést, mint kés a vajat. Az új híd neve: Esterházy, a város múltjára utal, pedig a jövője felé mutat. Kaposvár számára ez is olyan extra dolog, mint Rippl-Rónai. Első fecskék e hazában. Ahogy a festő stílusújító volt, úgy lesz a híd is az. Túl soknak mutatkozik a hétköznapok igényeihez képest. Jelképi értelemben van egy közös tulajdonságuk. Összekötik a múltat, a jelent és a jövőt.