Láthatta a sarki fényt, de a somogyi dombok hazacsábították

Daróczi Zsolt egy lovasíjász edzőtáborban ismerkedett össze egy norvég férfival, majd nem sokkal később a meghívására, 2009 nyarán elutazott az észak-európai országba. Két hétig vendégeskedett Norvégiában, ez idő alatt sikerült minél több természeti csodát megtekintenie.

– Olyan a táj, mint amilyennek A gyűrűk ura világát képzelem – mondta Daróczi Zsolt. – Ez a vadregényes, Norvégia nyugati részére jellemző táj egyszerűen magával ragadott, ezért is döntöttem úgy, hogy itt szeretnék dolgozni. Egyetemista éveim utolsó hónapjaiban már kint dolgoztam. Hazajöttem letenni az államvizsgát, megszereztem a természetvédelmi mérnök diplomámat, majd visszamentem Norvégiába – mondta a kaposvári férfi.

Daróczi Zsolt a kint töltött évek alatt több pontján is élt Norvégiának. Sikerült a fővárostól – Oslótól – egészen a sarkkörig eljutnia. Az éjféli napsütésben és a sarki fény lenyűgöző látványában sokszor volt része, a nappali sötétséget azonban nehezen szokta meg.

– Úgy indultam, hogy nem akarok sok időt külföldön élni – folytatta Daróczi Zsolt. – Az volt a célom, hogy harminc­éves koromig szeretnék minél többet látni és megismerni a világból. Nyolc évet adtam magamnak, és ezt tartottam is. Az építőiparban dolgoztam, a legegyszerűbb javítási, karbantartási munkáktól a hidak, raktárépületek építéséig sok mindennel foglalkoztam. Alulról indultam, de sikerült eljutnom a középvezetői szintig. Miután sikerült megtanulnom norvégül, attól kezdve már minden sokkal könnyebben ment – tette hozzá.

Daróczi Zsolt azt mondta, nagyon elfogadóak a norvégok a női-férfi egyenjogúságot pedig rendkívül fontosnak tartják. Ez a fizetéseken is meglátszik, hiszen a nők szinte ugyanannyit keresnek, mint a férfiak. Nem ritkák a vízvezeték-, villanyszerelő vagy éppen az ács hölgyek sem az országban. Tapasztalatai szerint az egész államigazgatás, szociális rendszer és egészségügy az egyenlőségre törekedve épült fel.

Daróczi Zsolt kiemelte, Norvégia nagyon gazdag ország, elképesztő jólétben élnek, emiatt is költöznek sokan a skandináv államba. A kaposvári férfi is találkozott odakint olyan némettel, aki a jól menő németországi vállalkozását felszámolta és családjával inkább Norvégiában telepedett le. Daróczi Zsolt fejében a letelepedés gondolata nem fogalmazódott meg. Mint mondta, a kitűzött célt kint sikerült elérnie és hazahozta a hazai táj és a szakmája szeretete.

Holnap indulna

Daróczi Zsoltnak nagyon hiányzik Norvégia, mindig szívesen gondol vissza az ott élőkre. Azt mondta, az utolsó négy évben nagyon jó emberek között élt egy hatvanlelkes faluban. A beszélgetéseket gyakran felidézi emlékeiben. Hazaköltözése óta még nem járt Norvégiában, de már várja, hogy újra kimehessen és ismét lenyűgözhesse a látvány.

Zamatosabb az eper, mint itthon

A somogyi természetvédelmi őr arról is beszélt, hogy a hagyományos norvég ételek mennyire különlegesek voltak számára. – Sokféle szárított húst és halat esznek, ezekhez pedig nem használnak fűszereket, leginkább csak sóval ízesítik a húsokat – mondta. – Nagyon finom a sertés, szarvas, kecske és juhhúsból készült kolbász. Az észak-európai ország nagyhatalomnak számít a bogyós gyümölcsökben. Áfonya, málna, ribizli és eper is megtalálható az országban. Utóbbiból ott ettem a legfinomabbat. A lassan érő, szabadföldi eper sokkal zamatosabb és édesebb, mint idehaza. Gyakoriak náluk a haléletek, de gombás finomságok is kerülnek a norvégok asztalára.