Sok fájdalmat hagy maga után a vírus

Az elmúlással szembesülni mindig megrázó, különösen, ha minden előzmény nélkül, váratlanul ér bennünket. Lapunkban nemrég emlékeztünk meg a tüskevári nyugdíjasklub vezetőjéről, Szabó Ferencről, akit a hetvenes évei végén ragadott el a koronavírus. Jó egészségnek örvendett, sok szép éve lehetett volna még.

Ugyanilyen váratlanul távozott a közelmúltban a szentgáloskéri egyesület volt vezetője, Gál Vilmosné is. A nyugdíjasklub elnöke a megrendült egészségi állapota miatt már a lemondást fontolgatta, amikor elkapta a koronavírust. Előtte egy héttel még a jövőt tervezgette, s bár át kívánta adni a stafétát, nem akart kivonulni a közösség életéből. Pár nap múlva aztán kórházba került, nem sokkal később pedig már a halálhíre sokkolta a hozzá közelállókat – tudtuk meg Szabó Péter polgármestertől, aki az önkormányzat nevében, megrendülten búcsúzott a szerény, csendes, ugyanakkor rendkívül megbízható falubelijétől, akit kiváló közösségi embernek tartott.

– Juliskát mindenki tisztelte és szerette a faluban. A társulatát húsz éven át vezette higgadtan, kiegyensúlyozottan, jelentős szerepet vállalva abban is, hogy a klub idővel egyesületté alakulhatott. Elhivatottsága irányadó volt a tagok számára, fáradhatatlanul szervezett, mindenütt ott volt, ahol szükség volt rá.

Nem múlt el nagyobb esemény nélküle: ha kellett, verset mondott ünnepélyeken vagy táncolt jótékonysági rendezvényeken, és az utolsó pillanatig színpadra állt a csapatával. A megyei nyugdíjas szövetséggel és rajtam keresztül az önkormányzattal is jó munkakapcsolatot ápolt. A betegségét méltósággal viselte, egész életével példát mutatva az utókor számára is.

Halálával az egyesület életében sem lesz már minden a régi – hangzott a méltatás. Stikel János, a szövetség elnöke a megbízhatóságát és a szerénységét emelte ki az elhunytnak. – Azon vezetők közé tartozott, akik rendkívüli módon szívükön viselik a településükön élők sorsát. A hosszú vezetői tevékenysége során jól szervezett csapatot hozott létre, nagyon odafigyelt a társaira, jól mozgósított a megyei szintű rendezvényekre is. Amiben pedig úttörő munkát végzett: az elsők között vonta be az egyesület életébe a fiatalabb korosztályokat, ezáltal is emelve a rendezvények színvonalát. Halálával komoly veszteség érte a szövetségünket is, emlékét kegyelettel megőrizzük – zárta a megemlékezést Stikel János.