Eb gondolat

2021.12.07. 11:46

Rövidebb pórázt adott az új törvény az ebtartáshoz

Az ellenzéki és a kormánypártok is megszavazták az állatvédelmi szigorításokat. A tenyésztők és a civilek is örömmel fogadták a jogszabály-módosítást, de szerintük még több sarkalatos pont van, ami nem szerepel a január elsején életbe lépő törvényben.

Góz Lilla

Szinte özönlenek a kiskutyák minden nap a kaposvári Kutyatár menhelyére. Volt, amikor a kicsiket egy dobozba tették be és kirakták a telephely elé. Jelenleg közel kétszáz kutyát gondoznak, reggeltől estig csörög a telefonjuk az utcán kóborló kutyák falkái miatt. 

– Hiába kötelező kilenc éve a chip, mégis nagyon ritka, hogy be tudjuk azonosítani az állatokat – mondta el Boncz Edit, a Kutyatár Egyesület elnöke. Az állatvédő azt nehezményezi, hogy még mindig nem kötelezik az állattartókat az ivartalanításra; szerinte csak a bejegyzett tenyésztőknek szabadna enélkül a beavatkozás nélkül állatot tartaniuk. – A törvénymódosítás nyilván előrébb lendíti a felelős állattartást, de kérdés, miként lesz betartva, milyen szervezetek fogják napi szinten ellenőrizni a kihágásokat, ha a majd 10 éve kötelező chiphasználatot sem sikerült elérnünk – vetette fel aggályait Boncz Edit, a Kutyatár Egyesület elnöke. Hozzátette: a napokban sok bull típusú kutyával is találkoznak az utcákon. Egy hete Holládon két staffordshire terrier keverék támadott meg egy járókelőt, akit azóta is kórházban ápolnak súlyos sérülésekkel. Az ebekre hatósági állatorvosi vizsgálat, majd 14 nap karantén vár, utána derül ki további sorsuk. 

Kádár Tamás, balatonlellei állatorvos szerint pozitív, hogy a törvényhozók szigorúbb állatvédelmi intézkedéseket hoztak, jövőbeli feladat ezeknek a betartatása. 

– Minden erővel azon kell lenni, hogy megerősítsék a háttérszolgálatokat. Támogatni kell a menhelyeket és legyen olyan szervezet, amely nyomon követi a jogszabályok betartását – tette hozzá az állatorvos. Kiemelte: most ott tartanak, ha van egy elárvult kutya, fél megyét körbe kell telefonálni, hol van egy hely számára, ugyanis minden menhely túltelített. Körzetében három olyan falu van, amely pályázott az ivartalanítási programra. 

A november végén megszavaztatott állatvédelmi törvény 2022. január elsején lép életbe. A módosítás értelmében ezentúl súlyosabban büntetik az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, nem csak a szervezés. Szigorúbban lépnek fel a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. 

 

Fotó: Lang R.

 

Szigorúbb büntetést szabnak ki az állatkínzókra ezután

Fontos újítás, hogy az állatvédelmi törvény szerint ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor. Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Az állatviadalok nézői vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak. Az idén ivartalanítási programot indított a kóbor ebek számának csökkentéséért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A kistelepüléseken a nem kívánt kutyaszaporulat megelőzése érdekében 50 millió forint értékben 1400 kutya ivartalanítását teszik lehetővé országszerte. Továbbá a Magyar Falu Program keretében is pályázhattak ivartalanításra a települések. 

 

Ezek is érdekelhetik