A katasztrófák hátterében gyakran tetten érhető az emberi mulasztás

A szabadtéri tüzek száma – a meglehetősen száraz tavasz miatt – az idei év első hat hónapjában már elérte az ötszázat, míg tavaly egész évben összesen 370 alkalommal kellett oltási munkálatokat végezni a szabadban, tudtuk meg Mihályka Szabinától, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának szóvivőjétől. 

– A tűzesetek döntően emberi mulasztás következményei, amelyek nagyobb felelősséggel és odafigyeléssel megelőzhetőek lennének – mondta a szóvivő –, mint ahogy az idei két halálos áldozattal és tíz sérülttel járó lakástűz mögött is tetten érhető az emberi mulasztás. Fontos tudni azt is, hogy a régi építésű lakóházak elektromos hálózatát nem a mai kor igényeihez tervezték, a nagy teljesítményű elektromos eszközök könnyen túlterhelhetik azokat, a lakók azonban gyakran még a figyelmeztető jelzések – pislákoló lámpa, szikrázó konnektorok – ellenére is megszakítás nélkül használják a gépeket. Mindez elektromos tüzet okozhat, mint ahogy a tűzhelyen felejtett ételtől is meggyulladhat a berendezés – hívta fel a figyelmet a szóvivő. – Az elektromos tüzek megelőzése érdekében a rendellenes működés, túlmelegedés, égésre utaló szag esetén azonnal áramtalanítani kell a berendezést és szakembert kell hívni. Javasolt továbbá az elektromos hálózat rendszeres felülvizsgálata, valamint füstérzékelő beszerzése, amely a kezdeti tüzeket is jelzi. Ha hosszabb időre elutaznak, ne hagyják áram alatt az elektromos berendezéseket, mivel ezek meghibásodása is tüzet okozhat – szólt a felhívás. 

– Komoly többletfeladatokat róttak ránk az utóbbi időszak nagy viharkárai is, különösen a jégveréssel sújtott területeken a helyreállítási munkák jelentettek nem kis próbatételt számunkra – tette hozzá Mihályka Szabina. – A tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül pár éve a kéménysepréssel kapcsolatos feladatok is a katasztrófavédelemhez kerültek. Az utóbbi időben tizenöt alkalommal kérték a tűzoltók segítségét szénmonoxid-érzékelők jelzését követően, főleg a nyílt lángos fali vízmelegítők okoztak a kisebb helyiségekben tragédiákat. Mivel nincs kötelezően előírt vizsgálat, ezért az állampolgároknak maguknak kell kezdeményezniük a füst­elvezetők ellenőrzését. A társasházi lakásokba sormunkaterv alapján mennek a kéményseprők, míg a családi házakban csak külön kérésre végzik el a tisztítást. A vizsgálatra a gázfűtéses lakóházakban kétévente, míg a fafűtésesekben évente szükséges sort keríteni, és éljünk is az ingyenes kéményseprés lehetőségével is – javasolta a szóvivő. 
 

Fotóill.: Lang Róbert

Cigarettacsikk, de kidobott üveg és fém is okozhat tüzet 

Mihályka Szabina szóvivő az igazgatóság megelőző tevékenységéről szólva elmondta: a pandémia előtt gyakran tartottak előadást a nyugdíjas szervezeteknek, a balatonszemesi üdülőtáborban is nem egyszer megfordultak. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítanak az iskolások tájékoztatására, amely interaktív formában, különféle foglalkozások, vetélkedők és rajzpályázatok kiírásával történik. 
Mihályka Szabina felhívta a figyelmet a július 2-án életbe lépett országos tűzgyújtási tilalomra. Eszerint erdőkben, vasút- és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is tilos tüzet gyújtani, mint ahogy a parlag- és gazégetés sem engedélyezett. Kivéve belterületi ingatlanokon az önkormányzat által kijelölt időpontokban. Amennyiben nem hozott ilyen rendeletet az önkormányzat, a kertben is tilos égetni! – Az autósok ne dobják ki az égő cigarettacsikket a járműből – tanácsolta a szóvivő –, mert az út menti száraz növényzet könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék a nap sugarait összegyűjtve tüzet okozhat.