Tornádónak nézték a felhőt a lelkes észlelők

Nem sokkal azután, hogy az internetre felkerült felvételek futótűzként terjedni kezdtek, Schmall Rafaell, a Zselici Csillagvizsgáló munkatársa lehűtötte a kedélyeket. - Egy fractus felhő láthattak az égen, nem pedig tubát, mondta megkeresésünkre. Egy képet is mutatott a jelenségről, amelyet a Zselici Csillagvizsgáló kamerája rögzített, s ezen már más szemszögből látható a felhő, ami egyértelműen nem tornádó. 

Ezt erősítette meg kérdésünkre Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Kaposvári Campus meteorológusa is. - A fractus tulajdonképpen egy felhőpamacs, ami a felhő alatt alakul ki. Ilyen bármikor előfordulhat és nem okoz semmit, nyugtatott meg a meteorológus. Hozzátette: formáját tekintve könnyen összekeverhető a tornádóval. S manapság lelkesen keresik az észlelők a különös jelenségeket az égen, így hajlamosabbak olyat is látni, ami valójában nincs ott. Nevezetesen a forgószelet.

Somfalvi-Tóth Katalin azt is megjegyezte, hogy nem volt olyan felhő Kaposvár közelében, amelyből tornádó alakulhatott volna ki, a körülmények sem voltak megfelelőek egy forgószélhez.
Az egyik időjárás előrejelzéssel foglalkozó portál információi szerint, idén már hét olyan tornádó alakult ki hazánk területén, amelynek tölcsére földet ért. - Az vitatott szakmai körökben, hogy a tornádók száma növekszik -e. Hiszen az is könnyen lehetséges, hogy csak a modern technikának köszönhetően több az észlelés, tette hozzá Somfalvi-Tóth Katalin.

Szépapáink korában is jegyeztek le tornádót Kaposváron, 1875-ben még az ablakokat is kitépte a homlokzatból a forgószél, vasúti kocsikat borított fel a pályaudvaron, s kőfalakat tett a földdel egyenlővé a Baross Gábor utcában.

Az bizonyos, hogy az extrém időjárási események száma megnőtt manapság; az elmúlt napokban észak-Olaszországban rekordméretű jegek hullottak az égből. A legnagyobb egyben maradt darab több mint egy kilogrammos súlyú volt.

- Léteznek olyan időjárási modellek, amelyek azt igyekeznek felvázolni, hogyan változik az időjárás a klímaváltozás hatására. Ezek azt mutatják, hogy főként az észak-olaszországi régióban nő meg a veszélyes jéghullások esélye, mondta a kaposvári szakember. Ez a modell a nyugat Dunántúlra is prognosztizál egy minimális emelkedést, de ez azt jelenti, hogy a jövőben megnőhet a jégesők veszélye. Ezt nagyon nehéz előre jelezni, tette hozzá. 
De az mindenképpen árulkodó lehet, hogy az utóbbi időben nem kerülték el a heves időjárási események a Dunántúlt.

Így pusztított a forgószél 148 éve Kaposváron 

Az ítéletidő jégesővel, felhőszakadással és villámlással búcsúzott Somogy megye székvárosától. A romok között keresgélő, az elárasztott utcákon botorkáló polgárok az első órákban még nem tudhatták biztosan, reggelre azonban kiderült, hogy csodával határos módon nem követelt emberéletet a vihar. S másnap már – ilyen az emberi természet – néhány komikus epizódnak is híre kelt. Az egyik ismert ügyvédet, aki éppen mulatozásból volt hazatérőben, s nyilván amúgy sem állt valami erősen a lábán, több méterre hajította el a forgószél. A város talán legkövérebb emberét pedig állítólag felkapta, s úgy vágta a sárba, hogy alig bírt felkelni…

„Időjárási észleldét állítanak fel a kaposvári kir. államgymnasiumban közelebb – írta a Somogy című hetilap 1876. augusztus 29-én –, s az észlelést a tanári kar egyik kiváló tagja, Máday János vállalta magára. A meteorológiai szerek nemsokára megérkeznek a fővárosból. Mindenesetre érdekes jegyzeteink lesznek az itteni légáramlatokról, melyeknél változóbb ellentétekben, túlságokban alig van az ország területén.”