Nyár a fejekben

Lengyel János

Állítólag nyáron kétszer gyorsabban telik az idő, mint a téli hónapokban, azért persze a naptár nem hazudik. Egyik nap jön a másik után, van, amikor lassítanánk, majd máskor éppen gyorsítanánk az idő múlását. Az is előfordul, hogy ezt a kettőt éppen egyszerre csinálnánk. Régen túl vagyunk már a menjünk vagy ne menjünk, hol nyaraljunk, mennyit költsünk és persze miből, milyen táborokba edződjék a gyerek, meg egyébként is mi lesz vele – kérdéseken. 

Az örök vita és a kérdések kérdése persze marad: beosszuk-e minden időnket, netán percünket nyáron is, kiváltképpen a gyermekekét? Kössünk-e mindent a pénztárcánk vastagságához, s meneküljünk-e a nem megyünk sehova, nem csinálunk semmit, mert nincs pénzük unalomig ismételt bombakifogás menedékébe. Sokan olyan mértékben ráfeszülnek erre, hogy csak hosszú idő alatt képesek valamennyire kipihenni a rájuk nehezedő nyári terhet. Kevesen gondolják úgy, hogy ezek nagyobb részét éppen ők okozták önmaguknak. 

Mert a nyári szünet adott, mint ahogy a kisebb gyermek és/vagy gyermekek elhelyezésének problémája is. Ha segítenek a nagyszülők, barátok, ismerősök, az sokat jelent. Számos jó somogyi megoldással is találkozunk, amely lényegében visszatérés a régi felismeréshez: lakótelepi, adott utcai összefogás jött létre, külön programokkal a felügyeletet igénylők érdekében. Aztán persze az iskolai „megőrzők” is segítenek, s az étkezés is biztosított. Ez is mutatja, nem dől össze világ, ha nem jár táborról táborra a gyerek. S nemcsak a pénz miatt! 

Egyre többen gondolják úgy, hogy a szünidő megszervezése a fejekben kezdődik és végződik. A gyermekek döntő többsége ugyanis élvezi a nyarat az esetleges drága programok nélkül is. A közös kirándulások, spontán programok, régen látott játékok újrafelfedezése, a közös megoldások fontosabbak lehetnek, bármely trendinek tetsző elfoglaltság nélkül is. Egy ismeretlen bogár, a csillagok közös felfedezése, az eső utáni sárban futás, a csodakő keresése, a madárfészek megfigyelése egy új világ, amelynek a megélésére talán éppen a nyár a legmegfelelőbb. És sorolhatnánk… Tény: az élmények egészen apró kis csodákból épülnek fel, amelyek közül a legtartósabbnak a közösen megéltek bizonyulnak, s nem pedig a nyaralás drágasága!