A világegyetem titkát rejtik a lehulló meteoritok

Ha eddig még nem tudtad, hogy minél nagyobb a meteorit, annál nagyobb sebességgel csapódik be, vagy hogy földrajzilag nincsenek meteorithullásban gazdag vagy szegény országok, akkor mindenképpen érdemes meghallgatnod a Sonline Podcast legújabb adását. 
Az utolsó szemtanús meteorithullás az 1944-es mikei volt, azóta nem látott senki tényleges becsapódást, ezen változtatna a Magyar Meteoritikai Társaság a három éve elindított kamerarendszerrel. – A Magyar Tűzgömbkamera Hálózatot, mi civilek hoztuk létre, hogy ha bejön egy észlelés, be lehessen mérni, hol hullott, mondta kérdésünkre Kereszty Zsolt, a Magyar Meteoritikai Társaság elnöke. A hálózat 6 kamerája lefedi az országot, amelyek egyenként harminc felvételt készítenek. Tehát észlelés esetén be lehet mérni, hova hullott a meteorit, tette hozzá. 

Azonban nehezíti az észlelést az is, hogy Magyarországon gazdag a növényzet, s ha éppen tavasszal vagy nyáron ér földet egy meteor darab, a vegetációban igencsak nehéz rábukkanni, főleg, ha kicsi darabokra érkezik. Ezért aztán az sem kizárható, hogy volt hullás az elmúlt időszakban, csak a Meteoritikai Társaság nem tudott róla, jegyezte meg Kereszty Zsolt, aki 30 éve foglalkozik az égi kőzetekkel. 

A társaság tagjai viszont részt vettek külföldi meteoritvadászatban, éppen tavaly, amikor a 2023 CX1 jelű kisbolygó becsapódási helyét Sárneczky Krisztián a CSFK kutatója előrejelezte. – Patrióta okok miatt szerveztünk egy expedíciót és az első napon találtunk is egy darabot, mesélte Kereszty Zsolt. Aki 2016-ban felkereste az utolsó szemtanús magyar meteorithullás helyszínét is, Mikében. – Az a baj a Mikével, hogy rosszkor esett, hiszen akkoriban itt húzódott a Margit-vonal és komoly csaták dúltak. Így elképzelhető, hogy több darabját is megtalálták és ott volt az emberek polcain, tette hozzá a Magyar Meteoritikai Társaság elnöke. 

A már említett meteorit története azonban ennél jóval szövevényesebb, hiszen később, amikor már nem voltak olyan hevesek a harcok megvizsgálták a kőzetet és került is belőle több darab a Természettudományi Múzeumba. Ám ezek eltűntek, miután 1956-ban leégett az épület. 
– Ez a magyar meteoritika Trianonja volt, Magyarország addig a világ egyik legjelentősebb meteorit gyűjteményével rendelkezett. A legtöbb példány a raktárban volt, amely a rádió épületéhez esett közel és belövés érte az 56-os események során, majd kigyulladt, mondta a szakértő. Persze a meteoritok nem tudnak elégni, de a kőzetdarabok, amelyek mai értéken milliárdos nagyságrendet képviseltek azóta sincsenek meg. Így a mikei meteorit legnagyobb darabja is eltűnt, tette hozzá.