A Balaton védelmében le kell számolni a stégekkel

A történet nem új keletű, mondja Pomogyi Piroska hidrobiológus, a balatoni nádasok elismert hazai szakértője. A déli parti vasút 160 évvel ezelőtti kiépítése után a Balaton és a sínek közötti részt még évtizedekig nem használták, nem volt lakott terület. Amikor a XX. század első harmadában beindult a turizmus, elkezdődtek a mederfeltöltések is. Ma már kideríthetetlen, mi minden került az ingoványos, lápos területekre, legtöbbször sitt, építési törmelék. Balatonmáriafürdőn egy bejáró kialakításánál azbesztpalát is találtak, amiről köztudott, hogy rákkeltő anyag. Mindez ma is a vízben van. A II. világháború után azután a ki nem jelölt területeken is elkezdődött a part beépítése, később a szabályokat már a kész helyzethez igazították. A korábbi tómederben felhúzott épületeket ma már nem lehet elbontani, pedig ami az államé, azt magánember el nem vehette volna. Márpedig a Balaton medre a magyar állam tulajdona. 

A Balatonban jelenleg 1700-1800 olyan bejáró található, amelyik nádason halad keresztül. Előfordul, hogy ötméterenként építettek egyet, mert a parti ikerház két tulajdonosa nem akar egy stégen osztozni. Csak annyi nádat hagynak meg a kettő között, hogy ne lehessen átlátni. Márpedig a nádas az ember és a víz közötti pufferzóna, fontos szerepe van abban, hogy megvédje a vizet az emberi terheléstől, nem engedi vissza a szemetet, vihar idején védi a partot. 

A stégek kiépítése rendszerint feltöltéssel kezdődik, vagyis az állami tulajdonú meder elfoglalásával. Ezt azután a „tulajdonos” a maga kedvére formálja, sorolja a bajokat Pomogyi Piroska. Beleülteti idegen növényekkel, szomorú fűzzel, fenyővel, kecskerágóval, majd a területen megjelennek idegen vagy a Balatonban nem honos növény- és állatfajok is. 

Amikor a nádast a stég mellett egy-két méter szélességben levágják, megváltoznak a fényviszonyok, ha cövekeket vernek le, elpusztítják a növény gyökerét, a nádban kikötött hajók mellett a hullámverés behatol és erodálja a növényzetet. Mindez együtt akadályozza a nádaratást is, aminek elmaradása egyértelműen annak minőségi romlását okozza. Márpedig a nádasok meggyengülése végeredményben a Balatonnak okoz kárt, hiszen megsemmisülnek az ívó-és táplálkozási helyek is. 

A jelenlegi rendezetlen balatoni stéghelyzet nem csak hidrobiológiai probléma, nem csak a víz minőségét ronthatja. Jogi kérdéseket is felvet. Amikor augusztusban a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság emberei flexszel kezdték el bontani a balatonmáriafürdői illegális vízi építményeket, nagy lett a meglepetés. Eddig ilyen drasztikus lépésre nem nagyon volt példa. Az évtizedekig családi magántulajdonként tekintett stégek, vízi kijárók, engedély nélkül feltöltött, nádasban rejtőző területek egyszer csak reflektorfénybe kerültek. Kiderült, mit szabad és mit nem a Balaton partján. 
Folyamatosan zajlik a tó teljes területén az illegális víziállások felmérése. 

Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő partszakaszán a partőrök ez idáig 142 illegálisan kihelyezett vagy engedély nélküli bejáróval rendelkező víziállást azonosítottak. Ez már az a mennyiség, amelyik a létesítmények legalizálására utólag benyújtott kérelmek után maradt. A Balatonban víziállások (stégek, bejárók) ugyanis csak a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint a Balaton tómeder kezelőjének hozzájárulásával és csak meghatározott időtartamra létesíthetők. Az igény egyre nagyobb, ám ez jogszerűen csak akkor lesz kielégíthető, ha előtte rendet tesznek. A jogszabály megjelenése óta figyelemfelhívással, felszólítással, lakossági tájékoztatókkal keresik a megoldást, eddig nem sok eredménnyel. Sőt, úgy tűnt, a probléma megoldását már mindenki feladta. 
A tóban nagy számú veszélyt jelentő vízi akadály is található – a jó fogással kecseg­tető horgászhelyek közelében például egész karóerdő a csónakok kikötéséhez, amelyeket a horgászat végeztével ki kellene húzni. 

Hasonlóképpen veszélyes a horgászállás, a napozóstég, a bejáróstég, a roncs, a kikötéshez használt lánc, kötél, sodrony, betontömb. Egy részük nappal észlelhető, de éjszaka, korlátozott látási viszonyok, vihar esetén balesetveszélyesek, valamint az idők során víz alatti akadályokká válnak, melyek sérüléseket okoznak a fürdőzőknek, anyagi károkat a szabályosan közlekedő hajóknak. 

A közelmúltban példaértékű összefogás és ennek nyomán hatékony medertisztítás is zajlott például Gyenesdiás és Vonyarcvashely partszakaszán, tájékoztat a vízügyi igazgatóság. Az illegális vagy szabálytalanul kihelyezett, hátrahagyott, gazdátlan víziállásokat civil szervezetekkel és az érintett önkormányzatokkal számolták fel. Ez a munka a Balaton több településén jelenleg is folyik. Az igazgatóság és vízügyi hatóság mindent megtesz az önkéntes, jogkövető magatartás érdekében és csak ennek eredménytelensége esetén kezd bontásba, a meder eredeti állapotának helyreállításába. 
Nem a szabadon álló, nyílt vízi vagy a nádasok nélküli partról induló szabad stégek okozzák a kárt, mondja Pomogyi Piroska, hanem amelyeknek a csatlakozó bejárója keresztülszeli a nádast, és amelyekhez esetenként a partot is feltöltötték. 

A 2000-es Balaton-törvény és a hatályos 2018-as területrendezési törvény is előírja:: 1. 2. és 3. osztályú nádasban tilos bármilyen mechanikai beavatkozás, még cövek leverése is. Az ilyen nádasban nem szabad vízi járművet sem tartani, lekötni, a hullámzó vízben a csónak, a vitorlás de még a SUP is folyamatosan mozog, és tönkreteszi maga körül a növényzetet. Pomogyi Piroska régóta szorgalmazza, hogy épüljenek szabályozott közösségi stégek és horgászhelyek. Fonyódon, Csopakon, Balatonmáriafürdőn ez már sikerült. Ezzel a megoldással a stég is megmaradna, valamint az emberek és a tó is jól járnának. 

Hiába életveszélyes, ha nincs tulajdonos, nincs felelős sem

Az érvényes jogszabályok szerint, ha a vízi létesítmény tulajdonosa ismeretlen, és az azon elhelyezett többszöri felszólítás is eredménytelen, a stég veszélyes akadálynak minősül. Ha nem állapítható meg a tulajdonos, akkor nincs felelős sem, márpedig a télre a mederben hagyott építmény jégzajlás vagy vihar esetén életveszélyessé válhat. Ebben az esetben a vízügyi igazgatóság indokoltan és jogosan bontja el. A bejáró legalizálására csak abban az esetben van lehetőség, ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, ezt a vízügyi igazgatóság egyedileg, a kormányhivatallal egyeztetve vizsgálja meg. A bontás ez idáig minden esetben az önkormányzat értesítésével és jóváhagyásával, esetenként a vízi rendészet és az önkormányzat bevonásával zajlott.

Írta: Hanthy Kinga