Nagyon sok embert veszélyeztet a szívelégtelenség

Van egy betegség, ami világszinten többeket érint, mint a tüdőgyulladás és a szívroham. Ez nem más, mint a szívelégtelenség, amely kevéssé szerepel a köztudatban, így azt is kevesen tudják, hogy világszerte legalább 64 millió ember küzd ezzel a problémával1. Ma Magyarországon megközelítőleg 250-300 ezer beteg szenved szívelégtelenségben, és éves szinten 30-35 ezer főre tehető az újonnan diagnosztizáltak száma. Bár végleges gyógymód egyelőre nem létezik, vannak olyan kezelési lehetőségek, amelyek segíthetnek lassítani a betegség egyes formáinak előrehaladását. Éppen ezért fontos a megfelelő tájékoztatás és párbeszéd kialakítása a betegséggel kapcsolatban, illetve a betegek és az egészségügyi dolgozók támogatása.

A "szívelégtelenség" kifejezés elsőre ijesztőnek tűnhet, hiszen úgy hangzik, mintha ilyenkor a szív hirtelen leállna, vagy szívroham előtt állna, de ezek közül egyik sem igaz. A szívelégtelenség egy progresszív betegség, amelyben a szívizom merevvé vagy gyengévé válik, ami azt jelenti, hogy nem képes elegendő vért pumpálni a test különböző részeire, a szervek igényeinek kielégítésére. Ez többek között fáradtságérzetet, a terhelhetőség csökkenését, megterheléskor légszomjérzést, gyakori köhécselést és köpetürítést eredményezhet, vagyis jelentősen csökkentheti az életminőséget, ráadásul gyakori a kórházi kezelés szükségessége is.

A szívelégtelenség gyakran akkor fordul elő, ha a szívizom megsérült. Ez történhet szívroham, vagy más, a szívet érintő betegség után, illetve olyan károsodás következtében, amely fokozatosan alakult ki, például cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy magas koleszterinszint miatt. Ugyanakkor a betegség veszélye, hogy a tünetek nem specifikusak, ezért sokan nem veszik észre, hogy a szívükkel van baj, amikor alig kapnak levegőt vagy nehezen mozognak, mert fáradtak. Sőt, a szív károsodása akkor is folytatódhat, amikor semmilyen tünet nem jelentkezik.

A szívelégtelenségből eredő halálozási arány nemzetközi adatok alapján meghaladja néhány gyakoribb rosszindulatú daganatos betegség átlagos halálozását, beleértve a prosztata- és az emlőrákot is. Ma Magyarországon megközelítőleg 250-300 ezer beteg szenved szívelégtelenségben és évente 30-35 ezer az újonnan diagnosztizáltak száma2. A szívelégtelenséggel küzdők 83 százaléka legalább egyszer kórházba kerül állapota miatt, és közel fele (43 százalék) négyszer, vagy akár ennél többször is orvosi kezelésre szorul, így a kórházi kezelések a betegek életének visszatérő részévé válnak

Mivel a szívelégtelenség jelenleg nem gyógyítható, a diagnózistól számított öt éven belül a betegek mintegy fele életét veszti. Kezelés nélkül magas a halálozási arány, ugyanakkor a gyógyszeres és eszközös kezelési lehetőségek segítenek lassítani a betegség előrehaladását, sok évet adhatnak a betegeknek, akik így visszanyerhetik autonómiájuk egy részét – újra szabadon tudnak lélegezni és mozogni, és kevesebb kórházi tartózkodásra van szükségük. Mivel a szív károsodása akkor is folytatódik, ha nincsenek tünetek, ezért nagyon fontos a folyamatos orvosi felügyelet, valamint a megfelelő orvos-beteg párbeszéd.

“Kiemelten fontos a szívelégtelenséggel kapcsolatos tájékoztatás, a betegségtudatosság növelése annak érdekében, hogy a betegek és hozzátartozóik ismerjék a tüneteket, illetve a kezelések jelentőségét. A tájékoztatás nagymértékben elősegítheti a korai diagnózis felállítását, és az időben elkezdett korszerű kezeléssel javítható az életminőség, valamint csökkenthető a kórházi felvételek szükségessége” – mondta el Maria Tilman, a Novartis kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője. “Fontos, hogy az egészségügyi vezetők és a különböző döntéshozók is tudatában legyenek, milyen kihívást és mekkora terhet jelent a szívelégtelenség a teljes egészségügyi ökoszisztéma számára. A Novartis ezért továbbra is élen jár a szívelégtelenséggel kapcsolatos párbeszéd ösztönzésében, mellyel célunk, hogy a betegek hosszabb és egészségesebb életet élhessenek.”