Borfelvétellel kezdődött a kötcsei ünneplés

Az 1700-as évek végén épült templom szentelésére többnapos eseménnyel készül a gyülekezet, így adva hálát a lelki hajlékért, illetve a szőlőtermésért. Az alkalomra évről évre egyre nagyobb számban térnek haza a Kötcséről elszármazottak. 
A sváb településen mindig is meghatározók voltak a Luther-követők.
– A kerbájt szó egy elmagyarosodott német kifejezés, eredeti alakja Kirchweihtag, amelynek jelentése a templom felszentelésének napja – tudtuk meg Ferencz Gábor Miklós presbitertől. 
A kezdetben egyhetes ünnep ma már csak háromnapos, és meghatározott rituálé szerint zajlik. Fontos kezdőeleme az úgynevezett borfelvétel. Ennek keretében kiássák – ma már csak jelképesen – az előző évi ünnepség végén földbe rejtett üveg bort. A bortermő vidéken ez jelképezi az élet folytonosságát. A programban fontos szerepet kapnak az ősi, termékenységi kéréseket is tartalmazó versek, a rézfúvós hangszerekkel kísért énekek és a viselet is. Nyakkendő nélkül fehér inget, fekete nadrágot és kabátot viselnek a férfiak, a kalapjukba rozmaringágat tűznek. A Kötcsére költöző őseink magukkal hozták ezt a fűszernövényt, így vált a rozmaring számunkra is a kerbájt egyik elengedhetetlen elemévé, amely egyben az új élet szimbóluma is. 
Az ünnep fontos rituális eleme a templom melletti ezüsthárs többszöri körbejárása is. A vidám, evéssel, borkóstolással is tarkított ünneplés csúcspontja a szombati hálaadó istentisztelet. Ezen idén Baranyay Csaba, a gyülekezet korábbi lelkésze hirdette az igét, a liturgia szolgálatát Hegedüs Szilvia helyi lelkész végezte. 

Rozmaringot tűztek az ünneplő kötcsei férfiak kalapjára

A kötcseiek hisznek a közösség megtartó erejében, amit a mindennapokban is megélnek. Az összetartás megmutatkozott akkor is, amikor a gyülekezet pályázaton nyert 10 millió forintot, és a még egyszer ekkora értékű társadalmi munkával felújította a romos állapotban levő épületegyüttest és kialakították a Kerbájtos-házat.