2024.03.31. 07:00
Mintát adtunk a választásokkal
Az 1848/49-es országgyűlési választások képviselőiről és választóiról szólt a levéltári esték március végi előadása a MNL Somogy Vármegyei Levéltárában.
Gálné Jáger Márta, nyugalmazott főlevéltáros és igazgatóhelyettes a helyi és az országos levéltárban kutatott, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár dokumentációja alapján gyűjtötte össze a választások iratanyagát, hogy számvetést készítsen.
– Azért fontos a téma, mert ma azt hisszük, hogy a polgári átalakulás egyszerűen, átmenet nélkül történt, de ez Somogyban sem így volt – mondta a kutató. – Törvényekkel próbálták elérni. Nem volt véletlen, hogy a reformkor időszakában az ország nagyjai, földbirtokosai és köznemesei a haza és haladás jelszavát hirdették meg az ország nehéz helyzete miatt. Az osztrákok németesítő törekvéseivel szemben védeni kellett a nemzeti függetlenségünket, ezt jelentette a haza, a haladás pedig a polgári átalakulás ügyét, mert a nyugathoz képest jócskán le voltunk maradva. A 48-as törvények egy része csak átmeneti jellegű volt, mert rövid idő alatt csak a legfontosabb törvényeket tudták meghozni.
A választást továbbra is cenzushoz, vagyis vagyonhoz, földtulajdonhoz vagy pénzhez kötötték
Az 1848-as ötödik törvény, a választójogi törvény azonban olyan jól sikerült, hogy minden korabeli európai törvényt felülmúlt a jelentősége és a modernsége, emelte ki az előadó. Arról nevezetes, hogy a választópolgárok jogosultságát illetően még Angliát is meghaladtuk 7-8 százalékos létszámmal, mert ott ez idő tájt a szigetországban mindössze 5 százalékos volt a választásra jogosultak köre. A választást továbbra is cenzushoz, vagyis vagyonhoz, földtulajdonhoz vagy pénzhez kötötték, de kibővült a választók köre. Nők nem, de minden 20 év feletti, cenzussal rendelkező férfi szavazhatott, köztük az értelmiségi pályán dolgozók is, őket az alkotmány sáncaiba beemelték.
Madarász László és Noszlopy Gáspár nevével is találkozhatunk a somogyi jelöltek nevei között. Somogyban 8 választókerület volt, de nem voltak azonosak a járási székhelyekkel. Egyedül csak a tabiban nem mentek simán a választások, ahol Madarász László is indult, mert ott a választási küzdelem némi káosszal járt. Ezért Madarász le is mondott, inkább máshol választatta meg magát, így Tabon pótválasztást kellett tartani. Somogy ekkoriban az ország 10. legnépesebb vármegyéje volt.
Fotó: MNL Somogy M. L. /Fb.
Félidejéhez érkezett a levéltári esték előadássorozat tavaszi etapja húsvét hetében. Még két előadás van hátra a havi egy alkalomból a MNL Somogy Vármegyei Levéltárában.
A tettek és nem a szavak számítanak – erre a gondolatra építi fel április 24-ei előadását Simonné Pallós Piroska nyugalmazott egyetemi docens, aki a somogyi elit, benne a vármegyei arisztokrácia történetét kutatta a XVIII. század végétől a XX. század közepéig.
Május 30-án Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a szocializmus időszakában működő somogyi hadiüzemekről beszél majd.
