Aki dudás akar lenni, Szennába kell annak menni

Hegedűszó szűrődik a skanzenből, a kultúrban üveges táncot járnak a lányok. – A dudásokat száműztük, mert túl hangosak – mondják a nemezelő fiatalok az egyik porta udvarán. Valóban, pár utcával arrébb, a művészeti iskola épületében találjuk meg a Végh Andor pécsi dudás, dudakészítő által vezetett szekciót.

– Hazánkban alapfokon dudálni tanulni egyetlen helyen lehet csak hivatalosan, az óbudai népzenei iskolában – mondja Végh Andor. – A felsőfokú oktatás is működik a zeneművészeti egyetem népzenei szakán, a középfok viszont hiányzik. Ezért gyakran tanítok nyári táborokban, és olykor magántanítványokkal is foglalkozom. Hangszert azért készítek, mert amikor kezdtem a játékot, nemigen lehetett itthon hagyományos jó dudákat kapni. Ma az országban nagyjából 3-4 ember készíti a hangszert.

– Hirtelen ötletként jött, hogy megismerkedjek a dudálással – fogalmaz Báthory László budapesti informatikus, aki életében először jár ezen a környéken. – Az interneten kutakodtam a lehetőségek felől, és úgy gondoltam, aki dudás akar lenni, Szennába kell annak jönni. Egyszerű hangszer, de fizikálisan igénybe veszi az embert.

Szennában 140 fiatal kilenc szekcióban sajátíthatja el a népzene, a néptánc és a kézműves ismereteket – így Berecz András szervező, a Lázi Dombi Kulturális Egyesület vezetője. – A dudások mellett vonósok, citerások, furulyások tanulhatnak, a kézműves műhelyekben pedig a nemezelést, a fafaragást ismerhetik meg. Egyre gyakoribb, hogy családok is jönnek hozzánk. Az egy hetes programot néprajzi előadások, beszélgetések is színesítették.