Ha nincs ott hangszer, fejben harmonikázik

– A zenével már igen korán megismerkedtem. A Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolába jártam, először zongorázni. Harmonikázni később tanultam meg. Otthon, kislányként inkább csak hallgattam a nagypapám játékát. A zeneiskolában Kéméndi Tamás növendékeként ismerkedtem meg mélyebben a harmonikával – mesélte a kezdeteket Durovics Dóra, aki először ének-zene, karvezetés szakon végzett Pécsett. Napjainkban azonban már annyira magával ragadta a hangszer világa, hogy mindennapos, hosszú utazásokat vállal érte.

– Pécsett élek, de tanítok két napon Kaposváron és Mohácson is. Negyedéves vagyok a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Demeniv Mihály tanítványaként. Emiatt egy napot Budapesten is töltök a Zeneakadémián, ahol a nyolcvanas években Ernyei László jóvoltából indult el a képzés – mesélte Dóra a hétköznapokat.

– Ha úton vagyok, akkor is harmonikázok: fejben játszom el a darabokat. Ha tömegközlekedéssel megyek, a kottákat szoktam átnézni – mondta Dóra, aki szerint a harmonika tipikusan az a hangszer, amellyel hamar sikerélményt lehet szerezni, akár egy éven belül.

– Eleinte egyszerű, aztán persze bonyolultabbá válik a tanulása. A légszekrény kezelését nem egyszerű elsajátítani, és a két kéz egymástól függetlenítése is odafigyelést követel. A harmonika, az orgona legközelebbi rokona. Úgy szól, mintha egy egész zenekart tartanánk a kezünkben. A klasszikus komolyzenétől a tangón, a sanzonon át a könnyűzenéig minden eljátszható rajta. A hangszer szerelmesének komoly célja van a harmonika népszerűsítésével.

– Szeretném, ha a vidéki zeneiskolákba, a klasszikus zenei életbe bekerülne a harmonika is. Ezért már most nyári, zenei táborok gondolatával játszom, de tervezem egy harmonika-zenekar létrehozását, vagy akár egy fesztivál szervezését is, amely kimondottan erre a hangszerre alapoz – avatott be a fiatal zenetanárnő, aki a maga törékeny alkatával férfiakat is próbára tevő súlyt „cipel” a mindennapok során.

– Jó kondícióban kell lennie annak, aki harmonikázni tanul. Mindenképpen ajánlott mellé a sport. Én magam is konditerembe járok, súlyzós edzésekre, hogy egy hatvanperces koncertet végig tudjak játszani a tizenöt kilós harmonikámmal. Tapasztalatai alapján úgy látja, egyre több hölgy­társa választja ezt a hangszert, melynek újra virágzásnak indult a népszerűsége. Az egyetemen már több lány tanulja, mint fiú, ami elég különös jelenség. Ám nem csoda, az egyik zenei tehetségkutató műsorban is volt női versenyző, aki népszerűsítette. – Szerintem nincs is olyan kategória, hogy női vagy férfi hangszer – emelte ki Durovics Dóra, akinek Mohácson tizenegy, Pécsett hat és Kaposváron hét tanítványa van. Akad közöttük első osztályos, de ötven év feletti tanuló is.

A tangó kisajátította a harmonikát

Harmonika. Így hívjuk helyesen a hangszert, amelyen magyarországi elterjedésekor, az I. világháború után leginkább tangót játszottak. Emiatt kapta meg beazonosítási biztosítékként a „tangó” előtagot, ami miatt tangóharmonikaként vonult be a köztudatba. A magyar népzenében inkább kísérőhangszerként van jelen, a sváb és a szerb–horvát vidékeken azonban főszerep jut neki a népi zenekarokban. Így elsősorban a dél-somogyiak már többféle helyzetben találkozhattak a harmonikával. Az idei tanévben lehetőségük nyílt a Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola növendékeinek is, hogy ezt a hangszert válasszák. A harmonika bárkinek hamar sikerélményt nyújt, ám aki komoly tudással szeretne játszani rajta, tizenöt-húsz évig sem árt gyakorolnia. A sokoldalú zeneszerszám bármilyen zene megszólaltatására alkalmas, a klasszikustól az egészen modern dallamokig bármi jól hangzik rajta.