Ismerjük 800 éve, de nem tudjuk felolvasni

Szinte napra pontosan 800 éve látott napvilágot az Aranybulla, vagyis II. András törvénykönyve, amely a rendi állam jogrendszerének alappilléreként 31 pontban foglalta össze a nemesség jogait és a király kötelességeit. Szántai Lajos azonnal egy rejtélybe vonta bele a hallgatóságot. A hét eredeti példányban készült törvénykönyv minden példánya nyomtalanul eltűnt az idők során. 

– Érthetetlen, hogy egy olyan dokumentum, amelyet a pápa is megkapott, és szóról szóra le is másoltatott, hogyan tűnhet el, hacsak nem akarják szántszándékkal eltüntetni – tette fel a kérdést Szántai Lajos, aki szerint nem is ismerjük az Aranybullát. Az iskolában tanulunk róla, ám azt, hogy konkrétan mi állt az eredetiben, még a kutatók sem tudhatják biztosan, hiszen az idők során készült másolatok már aktualizált szövegeket tartalmaznak. 

– Sacco di Roma, vagyis Róma feldúlása... 1527... A Habsburg V. Károly keresztény zsoldosai mindent értéket elpusztítottak, felgyújtottak, kifosztottak Rómában, majd a papi ruhákat magukra öltötték. Míg Attilát gonosztevőként emlegetik az európai történelemben, addig V. Károly tettét mintha nem bírálnák megfelelően – hívta fel a figyelmet az előadó. Majd rávilágított arra, hogy a magyar történelemszemlélet köztudatban szereplő eseményei sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. 

– II. János Pál pápa az 1990-es években kétszer is járt Magyarországon. Interjút adott, amelyben elhangzott: a Vatikánban olyan korabeli dokumentumokat őriznek a Szent Koronáról és István királyról, amelyek alapvetően megváltoztathatnák a ma általánosan elfogadott nézeteinket – emlékeztetett Szántai Lajos, aki szerint szükség lenne történelmi szemléletünk alapvető pozitív átformálására. 

– II. Andrásról az járja a köztudatban, hogy könnyelmű, meggondolatlan, tékozló, feledékeny, és hebehurgya volt. A korabeli, más országbéli krónikák és feljegyzések azonban teljesen más színben tüntetik fel. Hatalmas, gazdag és vitéz magyar királyként jellemzik, aki a keresztes hadjárat során visszaadta a kereszténység becsületét, hiszen nem öldökölni ment a Szentföldre, mint a többiek. Könnyelmű királyként a húszezres seregét nem tudta volna levinni és szinte teljes épségben visszahozni a Szentföldről. Az Aranybulla születéséről is ellentétesek a történészvélemények. Míg a köztudatban az él, hogy a nemesek kényszerítették ki a királytól, addig egy másik elmélet szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz. 

– Az Aranybulla a királyról szól. A szakrális királyság erejét erősíti. A nem megfelelően gyakorolt hatalom esetén emlékezteti az uralkodót a rendre. Talán pont emiatt tűntek el az eredeti példányai – magyarázta Szántai Lajos az évszázadokon át életben tartott törvényről. 
 

Pénz nélkül is mérhető gazdagság

Magyarországon 1526-ig dominánsan nem pénzalapú gazdaság működött. 
– Európa-szerte a hűbéres rendszer az arisztokrácia eladósodását hozta. Ugyanebben az időben Magyarországon rendi társadalom volt, ami II. András Aranybullájának köszönhető. Már a törvénykezés pillanatában látta, hogy mi folyik Nyugat-Európa többi országában, ezért hozta intézkedéseit, amelynek egy része arról szólt, hogy a hazai terménye és termékek mellett kell letenni a voksot – idézte az előadó Marczali Henrik történész gondolatait.