Zalai influenszer tartott rendhagyó irodalomórát a Táncsicsban

A kortárs költészet irodalomkönyvekből hiányzó szegmensét mutatta be előadásában Varga Vencel, aki először udvarlás céljából fordult a slam poetry műfaja felé. 
– Zalaegerszegi vagyok, s ott 2016-ban alakult slamklub. Egy lány figyelmét szerettem volna felkelteni, ezért próbáltam ki ezt a műfajt – mesélt a kezdetekről a modern kori poéta, aki annyira belejött a költészetbe, hogy 2018-ban már rendhagyó irodalomórát tartott a műfajról egy helyi magyartanár felkérésére. 

– Huszonhat iskoláról tudok, ahol a slam poetry érettségi tétel. Csupán tizenhét éves voltam, amikor érettségiző osztályokat készítettem fel belőle. Engem azelőtt is érdekelt az irodalom, ám a költők és a diákok között óriási a generációs szakadék – mondta. – Ez nemcsak a kötelező irodalomtól való ódzkodásból adódik, hanem abból is, hogy a klasszikus irodalom értékei ma már kevésbé befogadhatók a fiatal korosztályok számára. 

– Egy memoriter megtanulása sem feltétlenül hasznos, mert csak magolni tanítja meg a diákokat. Olyat kellene mutatni, aminek segítségével az iskolások rákapnak az irodalom ízére. Nem elég arra a Harry Potter, hogy nemzedékekkel megszerettessük az olvasást – mondta Varga Vencel, aki saját bevallása szerint gyakran kerülte a kötelezőket, ám ha felkeltették az érdeklődését, szívesen olvasott klasszikusokat. Legutóbb Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét egy Bermuda-dal inspirációjára olvasta el. 

A 2019-ben érettségizett fiatalember a rendhagyó irodalomórán először azt tisztázta a hallgatósággal, hogy mi is a vers. Azt is felmérte a jelenlévők között, hogy elolvasnak-e havi egy könyvet, és ha nem, annak mi az oka. 
– Mindenki vegye elő a telefonját, és nézze meg, tegnap mennyit tiktokozott! Azt az időt fordíthatta volna egy könyv elolvasására is. Az a baj, hogy az internet túlstimulál bennünket, ezért úgy érezzük, hogy a könyv unalmas – hívta fel a figyelmet, majd a hallgatóság segítségével összegyűjtötte a kortárs költők névsorát. A közönséget arra is rábírta, hogy együtt írjanak meg egy költeményt, amelyhez a diákok adtak meg hat szót. Előadott néhány saját slamet, amelyet az elmúlt hat év bőséges terméséből válogatott a legszélesebb témakörben és hangulatban. 
 

Azt tanácsolja: lássunk tisztán! 

Kés, fekete-fehér, négyes-hatos villamos, Blaha, hupilila és totipotens. Ezek a szavak adták az alapját a diákok és Varga Vencel közös szerzeményének, amellyel arra igyekezett buzdítani a fiatalokat, hogy mindig legyenek önmaguk. 
– Gyakran halljátok majd, hogy már megint a „saját fejed után mész”! Olyankor nyugodtan kérdezzetek vissza, hogy mivel az van a nyakatokon, kinek a feje után kellene mennetek, ha nem a sajátotok után? – magyarázta a zalaegerszegi fiatalember, majd arra kérte a diákokat, hogy fogyasszanak minél több irodalmat, és csak magukra figyeljenek. Arra, ami számukra értéket jelent, nem pedig arra, ami másoknak, mások szabályainak megfelel. Az előadását pedig azzal zárta: sosem szabad elfelednünk, hogy mindenki értékes! 

Fotó: Turbéki B.