2023.09.15. 20:00
A lemaradás leküzdése óriási felelősséget ró a roma értelmiségre
Harmadik emlékkonferenciáját rendezte a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Szentandrássy István Egyetemi Roma Szakkollégiuma (SZIERSZ). Nem tudományos ülést tartanak ilyenkor, hanem a műfajokat vegyítve beszélgetéseket, koncerteket, táncházat rendeznek névadójuk, a Kossuth-díjas festő emlékére.
Fotó: Lang Robert Kaposvar
A festőművész születésnapjának alkalmából olyan előadókat hívnak Kaposvárra, akik érvényesen tudnak beszélni a roma képzőművészetről és értelmiségi létről.
– A szakkollégiumunknak jelenleg 24 ösztöndíjas hallgatója van, és minden szakkollégistának van saját mentora, aki végigkíséri a pályafutását a diplomáig – mondta Kovács Zoltán, a Szentandrássy István Egyetemi Roma Szakkollégium igazgatója. – A tevékenységünk sokrétű. Konferenciákat rendezünk, tavasszal a hallgatóink tartanak előadásokat. Tanulmányi utakra megyünk, táborokat szervezünk. Diákjaink nagyon sok önkéntes munkát végeznek a toponári gyermekvédelmi központban és tanodákban is.
A hallgatók maguk is mentorok, mert nehéz sorsú, hátrányos helyzetű, közép-és általános iskolás roma diákoknak segítenek a tanulásban. Ez abból is fakad, hogy többségében pedagógia szakos hallgatók, vannak köztük tanítók, óvodapedadógusok csecsemőgondozók, és gyógypedagógusok, de agrár alapkézésben részt vevő szakkollégista is akad.
2011-ben az egyházzal közösen hozták létre a roma szakkollégiumokat az országban. Kaposváron a tehetséggondozásra, és a roma identitás megőrzésére helyezték a hangsúlyt, mondta Radomszki Lászlóné, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár. Arra törekednek, hogy különböző kultúrák egymás mellett élése ne megosztottságot jelentsen, hanem fejlődési lehetőséget, fejtette ki. A SZIERSZ mindig meg tud újulni, mondta a megnyitón Gombos Péter, a Kaposvári Campus főigazgató-helyettese, aki felidézte, hogy sohasem kellett ellenszélben dolgozniuk, és magyarázni, hogy mit akarnak, mert mindenki segítette a roma szakkollégium munkáját.
Az írástudatlanságból az értelmiségi létbe
Az 1895-ben az akkori Magyarország területén összeírt 274 ezer roma közül a férfiak 8,5 százaléka, a nők 4,6 százaléka nem tudott írni-olvasni, és még az 1960-as években is 60 ezer írástudatlan volt a népességben. A cigánygyerekek közül 50 évvel ezelőtt csak 13 százalék jutott el az általános iskola felső tagozatába. Mindezt Ficz Emma, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság osztályvezetője, aki a roma értelmiség történetéről és szerepéről tartott előadást. Az, hogy milyen hátrányból indultak a romák és milyen lemaradással küzdenek óriási felelősséget ró a roma értelmiségre, mondta, és a szakkollégistákhoz fordult, hogy megértesse, milyen nagy dolog, hogy itt vannak. A roma értelmiségiek még mindig nincsenek elegen, ráadásul kicsit tehernek érzik a szerepüket, jegyezte meg. Az értelmiségi lét nem függ végzettségtől, mert a véleményformálókat, vezető szerepeket vállalókat jelöli a közösségben. Szentandrássy Istvánnak nem volt diplomája, mégis a legnagyobb roma értelmiségi volt, értékelte.
Több mint 30 éve járja az iskolákat Kunhegyesi Ferenc festőművész, Szentandrássy legkedvesebb tanítványa, és mentorálja a cigány gyermekeket. Azt tapasztalta, hogy a romák rettenetesen fogékonyak a művészetekre, szerinte hamarabb válnak képzőművésszé és zenésszé, mint matematikussá vagy fizikussá. Viszont olyan istenadta tehetséggel, jósággal, látásmóddal vannak megáldva a fiatal romák, hogy ha tudatosan használnák ezeket a képességeiket, akkor nagy dolgokat tudnának véghezvinni, állította. A mai kor kihívása azonban, hogy általánosan hanyatlik a minőségi kultúra befogadása, ehelyett szinte szórakoztatóiparrá degradálódnak le a különböző művészi ágak, értékelte. A képzőművészet a legfiatalabb művészeti ág a roma kultúrában, mert alig 50 éves múltra tekinthet vissza Magyarországon, fűzte hozzá. A magyarországi roma festőkre a figuralitás és a naivitás jellemző, és alig maroknyian vannak, akik felsőfokon tanulták is mesterséget. Előadásában Kunhegyei Ferenc formabontó és interaktív módon hozta közel a roma képzőművészetet a szakkollégistákhoz az emlékkonferencián.
