Korbáccsal, ólmosbottal is írták Kaposvár történetét

Kibékülési estet rendeztek, mert a Somogy vármegyei tisztújítás után annyira kiéleződtek az ellentétek, hogy 1877 szilveszterén le kellett ültetni egymás mellé a kaposvári politikusokat és híveiket. A rendezvényt Roboz István lapszerkesztő hozta tető alá. A Korona fogadóban tartott vacsorán óriási farsangi fánkot sütöttek, amibe körmöci aranyat rejtettek, mert arra is gondoltak, hogy a szegény árva gyerekeket támogassák. 

A korabeli közélet nem volt éppen súrlódásmentes, ezt példázza, hogy szintén a Korona fogadóban Gruber János országgyűlési képviselő egy kommentár miatt korbáccsal és ólmosbottal támadt Csondor János lapszerkesztőre, aki két revolverlövéssel válaszolt, de csak annyit ért el, hogy átlőtte a saját kezét. 

Ilyen történetek is szerepelnek a „150 esztendőknek vándorútján” című könyvben, melyet Nagy Zoltán helytörténész írt. A kiegyezéstől napjainkig minden egyes évhez társítottak egy bejegyzést, az erről szóló blogon már négy éve dolgoztak. Szekeres-Marno Alán szerkesztő Nagy Zoltán munkáját méltatta, aki szerény, de rendkívül alapos szerző volt, és a könyvben esztendőkön át szőtte a kaposvári történeteket, visszatérve a szereplőkhöz. A könyv polgári narratívát nyújt, beszámol a korabeli értékteremtő munkáról, és a város hétköznapjairól egyaránt, hangsúlyozta a szerkesztő. 

A Kaposvári Polgári Casino tagjai lokálpatrióták, érdeklik őket a helyi történetek a múltból és a jelenből is, emelte ki Szép Tamás elnök. Természetesnek érzik, hogy bekapcsolódjanak a jubileumi év programjaiba. A civil szervezet jogelődje, a Kaposvári Nemzeti Casino 1838-ban alakult, amikor mezőváros volt Kaposvár. 

A casinóban az ősszel változatos programsorozatot állítottak össze. Bemutatkozik Farkas Levente András tiktoker, előadást tart Kaposi Zoltán gazdaságtörténész professzor, Lovász Irén énekművész, és Major András karnagy. Lesz versmondó verseny és budapesti kirándulás is. 

Hatalmas természeti csapások pusztítottak már másfél száz éve is

Klímaváltozás ide vagy oda, az a krónikából megállapítható, hogy váratlan természeti csapások 150 év alatt bőven érték a várost. 1932. május 29-én, a Magyar Hősök Ünnepén rendkívüli szélvihar és jégeső tombolt a környéken. A Korona Szálló tetejét megbontotta a szél, a Jókai Ligetet és a Cseri parkot is megtépázta, a fákat tövestől csavarta ki és ledöntötte a tűzfalakat. Más épületek is károsodtak, a Turul (mai Dorottya szálló) is megrongálódott. 1875-ben soha nem látott tornádó sújtotta Kaposvárt. A korabeli laptudósítások arról számoltak be, hogy akkora ereje volt a forgószélnek, hogy a vasútállomáson két vagont lesodort a sínekről, a katasztrófát elhűlve nézték a kaposváriak.