A kevesebb néha több, kiesett a NEKA az élvonalból

Fájó vereséget szenvedtek a bogláriak, hisz úgy tűnt, reális esélyük lehet a sikerre, azok után, hogy idén januárban Székesfehérváron döntetlent játszottak riválisukkal, mely a legutóbbi kilenc bajnokijából mindössze egyet tudott megnyerni, ráadásul erre a hatvan percre mindössze tizenegy mezőnyjátékossal érkeztek. A tizenegy még sok is volt, hisz gyakorlatilag öten verték meg a bogláriakat, hisz Zrinic, Takó, Szabó, Smbatian, Kövér találtak csak be a hazai kapuba. Némileg nehezítette ennek az ötösnek a dolgát, hogy a kapuban Tóth és Kubina mindössze huszonkét százalékon védtek.

Az első félidő még szoros volt, köszönhetően Bakó Botond beállóinak, akik a legutóbbi fordulóban, az MTK Budapest otthonában egyetlen gólt sem dobtak, most viszont az első harminc percben hatot is, Alaxai és Győri is hármat-hármat, az előbbi mellé még egy hetest is kiharcolt, Csapó pedig 33%-on védett a kapuban. Versenyképesnek tűntek a balatoniak, akik az első félidőt három eladott labdával és négy technikai hibával hozták le, egy gólos volt ugyan a hátrányuk a szünetben, ám ez nem adott okot pesszimizmusra, hisz azért az várható volt, hogy a fordulás után el fog fáradni Horváth Roland kis létszámú együttese.
A fordulás után mintha az öltözőben maradtak volna Faragóék, 11 perc alatt kivégezték magukat, hiába kért kétszer is időt Bakó Botond. Hétgólos hátrányt szedtek össze (15–22) köszönhetően a négy eladott labdának, Fazekas kapufájának, illetve Győri kimaradt ziccerének.

A folytatásban valóban akadtak gondjaik a vendégeknek, ám kicsit későn, az 55. percben sikerült bejönniük kettőre (23–25) az akadémistáknak, amikor jött Smbatian hetese (23–26). Még mindig volt vissza öt perc, amikor Berei hibázott bele a meccsbe, majd Csapó védett egy nagyot, ám oldalt ment ki a labda, amit a mezőny legjobbja Szabó Kitti használt ki (23–27). Ez el is döntötte a meccset, hisz négy volt a hátrány, a hátralévő idő pedig három és fél perc. Miklós Kitti gyors szépítése után (24–27) pedig jött egy másfél perces (!) eredménytelen Alba támadás, ami minden hazai reménnyel leszámolt.

A találkozó után búcsúztatták távozó játékosaikat az élvonaltól búcsúzó bogláriak, a Váchoz, a feljutó Esztergomhoz, Mosonmagyaróvárhoz, MTK-hoz, a Debrecenhez igazoló Waldot, Faragót, Batót, Petruskát, illetve a Dunaújvárosba visszatérő Matuczát, Zajt és Munteanu-Korodit. A kiesés után vélhetően további távozója is lesz az akadémistáknak...

Mestermérleg

Bakó Botond: – Gratulálok a Fehérvárnak a megérdemelt győzelemhez, mellyel bebiztosította az NB I-es tagságát. Ilyenkor nehéz mit mondani, hiszen látom a gyerekeken a csalódottságot, tudom, mennyire szerették volna elérni a bent maradást, ahogy azt is, mennyi munkát tettek ebbe. Nyáron fogtuk a fejünket, mi lesz velünk a legmagasabb osztályban, ha valaki akkor azt mondta volna, hogy lesz egy pontunk, biztosan jót mosolyogtam volna. Aztán napról, napra, hétről, hétre fokozatosan lépdeltünk előre, s tizenegy pontot szereztünk.

Horváth Roland: – Gratulálok a NEKA-nak, mert ismét bizonyította, hogy irgalmatlanul tud küzdeni, harcolni. Pontosan tudom, mennyi munka van abban, ha ennyi fiatallal kell kiállni az NB I-ben, ez a játékosokat és az edzőket is mentálisan, valamint fizikálisan megviseli. Valakinek olyan csapat jut, hogy csak ölbe tett kézzel áll a pálya szélén, másnak viszont kézilabdázókat kell nevelnie.