Ki nyer a milliárdokból?

Heves tiltakozást váltott ki az érintett polgármesterek körében az Állami Számvevőszéknek az a jelentése, amely szerint a települések aggályos módon használtak fel több mint ötmilliárd forintot a helyi csatornafejlesztésben. A napokban közzétett megállapítások szerint a 21 településen kilenc polgármester és nyolc jegyző felelősségét állapították meg halmozottan elkövetett jogsértések és szabálytalanságok miatt. Ezeknél az úgynevezett Ökotám rendszerben megvalósított fejlesztéseknél az állami támogatásokat halmozottan veszik igénybe, ugyanakkor a beruházásokat lényegesen drágábban valósítják meg, mint indokolt lenne. A számvevőszék a 21 önkormányzat által jogtalanul igénybe vett, nagy összegű közműfejlesztési támogatás elvonására tett javaslatot. A sokat vitatott rendszer lényege, hogy az önkormányzat, amely szerződést köt az Ökotám Alapítvánnyal, víziközmű-társulatot alapít a település lakóinak legalább kétharmados többségének egyetértésével. Az építkezést a társulat által felvett hitelből fizetik ki.

Az állam ezt a hitelt hetven százalékkal támogatja. Az Ökotám 2000 finanszírozási rendszer érdekessége, hogy a hitel visszafizetésére több, az állam által támogatott, kedvezményes lehetőséget is igénybe vesz. Ezen kívül más támogatások ügyében is úgymond „megcsapolja” az államot, így a beruházások szinte csak állami pénzből valósulnak meg. Mindez természetesen kedvez a kistelepüléseknek, hiszen gyakorlatilag minimális összegből juthatnak csatornához, ugyanakkor a beruházás nagy kiadást jelent a költségvetés számára. A Ökotám Alapítvány tegnap Budapestre hívta az érintett településvezetőket, akik egyhangúan azt hangoztatták: minden alapot nélkülöz a számvevők kritikája, és az nem felel meg a valóságnak. Soltész András, a Heves megyei Újlőrincfalva polgármestere azt közölte: nem követtek el hibát, amikor az Ökotám rendszert választották. Sérelmezte, hogy a sajtóban megjelent cikkek sokakban kételyt ébresztenek, hogy a polgármesterek törvényesen jártak el.

Ábel István, Felgyő polgármestere azt mondta: a településen élők jól jártak, hiszen amíg korábban kilencezer forintért vitették el a szennyvizet hathetenként, addig most a csatornáért 1200 forintot fizetnek havonta. Váci Gyula, az Ökotám ötletgazdája kifejtette: egyetlen forint jogtalanul igénybe vett állami támogatás nem történt, a beruházások nem készültek el drágábban, mint ahogy az Állami Számvevőszék megállapította. Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy törvényesen jártak el.

Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója lapunknak elmondta: fenntartják észrevételeiket, emellett továbbra is aggályosnak ítélik a támogatásokat. Hozzátette: a rendszer pénzügyi része nem átlátható, bizonyos beruházásokat sokkal drágábban valósítanak meg, emellett számos esetben nem nyílt közbeszerzései eljárással döntöttek a csatornarendszer kivitelezéséről. Lóránt Zoltán azt is kifogásolta, hogy közvetve vagy közvetlenül az állam fizette ki a teljes beruházást. Az Állami Számvevőszék szerint a támogatást jogtalanul igénylő települések listája: Magyaregregy, Szomolya, Múcsony, Mezőzombor, Csongrád, Felgyő, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tordas, Gyúró, Noszvaj, Sarud, Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Kisdorog, Závod és Tevel.