Oktatás: tovább és vissza

Az utóbbi négy évben megteremtettük a korszerű, huszonegyedik századi tudás kereteit, ezért a következő négy évben nyugodt fejlesztésre van szükség” – mondta pártja oktatási terveiről Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium szocialista politikai államtitkára. Kiemelte, hogy európai uniós forrásokból 1000-1400 milliárd forintot szánnak oktatásfejlesztésre. „Ez nem csak ezer óvoda és iskolaépület felújítására, valamint 300 építésére elegendő, hanem a tanagyag fejlesztésére is” – tette hozzá. A felsőoktatással kapcsolatban a szocialista oktatáspolitikus megjegyezte: a bolognai rendszerre való áttérést még a Fidesz-kormány írta alá, annak kidolgozásában és bevezetésében pedig a jelenlegi kormány a szakmai mellett politikai konszenzusra jutott, így szerinte kampányidőszakban kifogásokat emelni és a rendszer elemeinek megváltoztatását emlegetni álságos.

Hasonlóan a folytatás szükségességét emeli ki a liberális párt. „Büszkék vagyunk azokra az eredményekre, melyeket a liberális oktatási miniszter elért” – mondta lapunknak Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője. A liberálisok a közoktatásban a használható tudást és készségeket fejlesztő oktatáspolitikát szeretnének, amelyben hangsúlyt kap a nyelvi és az informatikai oktatás. A dohányzás tilalmával, egészségesebb büfével, könnyebb iskolatáskával javítaná a kicsik közérzetét. „A felsőoktatásban megkezdett reformot folytatni kell, nem szeretnénk azt látni, hogy ebből az irányból bárki megpróbál visszafordulni” – mondta Gusztos Péter.

Az ellenzék korántsem ilyen optimista. „Szeretnénk megváltoztatni az oktatási reform egyes pontjait, de úgy, hogy elképzeléseink ne ütközzenek a felsőoktatásban dolgozók és diákok ellenállásába” – mondta lapunknak Almássy Kornél, az MDF alelnöke. Az általános iskolák alsóbb évfolyamaiban visszaállítanák a buktatás intézményét és az osztályzást. Almássy ugyanakkor bírálta a Fidesz diákhitel-emeléssel kapcsolatos ötletét: szerinte az összeg növelése és a kamatok csökkentése állami többletforrást igényel és növeli a hitelállományt, csökkenti a visszafizetési kedvet. A kisebbik ellenzéki párt ehelyett 30 százalékos ösztöndíjemelést tervez.

Míg az MDF támogatja a bolognai rendszert, addig a Fidesz elégedetlen a felsőoktatási törvény egyes részeivel. Például kisebb gazdasági önállóságot engedne az egyetemeknek. „Félő, hogy ha a finanszírozási helyzetet nem rendezzük, akkor ingatlaneladásra vagy hitelfelvételre kényszerülnek” – mondta lapunknak Sió László. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint a többszintű képzés „nem megoldott”, emellett néhány szakterületen előrejelzése szerint „várhatóan nem fog működni”, ezért ezeknél visszatérnének a régi képzési formához. Sió László kiemelte, hogy a diákhitel összegét, ami jelenleg 300 ezer forint, 450 ezer forintra szándékoznak emelni, a kamatokat pedig a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazítanák.

– Realista vagyok, ezért elégedett is. Szívesebben vettem volna, ha eredeti elképzeléseim teljesen megvalósulnak, de így is a magyar történelem legradikálisabb oktatási reformját sikerült elkezdenünk.

– Abban meglehetősen liberális a jogszabály, hogy az egyetemekre bízza képzési rendszerük kialakítását.

– Az angolszász típusú képzési rendszerben az alapképzés 3-4 évét követi a mesterképzés általában 2 éve, illetve a doktori képzés 3 éve. Ez adja a keretet, de a tartalomba, a különféle szakok kialakításába nem szerettünk volna beleszólni.

– Nem tartja problematikusnak, hogy az idén felvételizők még azt sem tudják, hogy választott egyetemükön milyen mesterkurzusok indulnak majd?

– A felvételi tájékoztatóban szereplő körülbelül száz felsőoktatási intézmény 200 mesterkurzust jelölt meg, az Akkreditációs Bizottság idén jóváhagy további 150-200-at. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy például az ELTE történelem szakán nem lesz történész- vagy muzeológus-képzés. Másrészt miért kellene egy diáknak már 18 évesen eldöntenie, hogy levéltáros, muzeológus, történész, vagy tanár lesz?

– Az ellenzék a falusi iskolák bezárása kapcsán támadta a tárcáját.

– Nem volt nagyobb léptékű iskolabezárás ebben a kormányzati ciklusban, mint az előzőben. A falusi iskolák bezárása jó példa arra, hogy a politikai demagógia mennyire figyelmen kívül hagyja a gyermekek érdekeit. Az iskolások alapvető érdeke, hogy színvonalas, jól felszerelt intézményekbe járjanak.

– A kétszintű érettségi körüli bizonytalanság tétellopási botrányba torkollott. Ezt hogyan értékeli?

– Az átfogó reform egyik legfontosabb sarokköve a kétszintű érettségi. Az minden évben előfordult, hogy itt-ott előre kibontották a feladatsort, az eddig még soha, hogy feltették azt az internetre. Kézenfekvő lenne, hogy az iskolák az utolsó pillanatokban, elektronikus úton kapják meg a feladatlapokat, de erre még nincsenek felkészülve. Ez legkorábban 4-5 év múlva következhet be.

– Realista vagyok, ezért elégedett is. Szívesebben vettem volna, ha eredeti elképzeléseim teljesen megvalósulnak, de így is a magyar történelem legradikálisabb oktatási reformját sikerült elkezdenünk.

– Abban meglehetősen liberális a jogszabály, hogy az egyetemekre bízza képzési rendszerük kialakítását.

– Az angolszász típusú képzési rendszerben az alapképzés 3-4 évét követi a mesterképzés általában 2 éve, illetve a doktori képzés 3 éve. Ez adja a keretet, de a tartalomba, a különféle szakok kialakításába nem szerettünk volna beleszólni.

– Nem tartja problematikusnak, hogy az idén felvételizők még azt sem tudják, hogy választott egyetemükön milyen mesterkurzusok indulnak majd?

– A felvételi tájékoztatóban szereplő körülbelül száz felsőoktatási intézmény 200 mesterkurzust jelölt meg, az Akkreditációs Bizottság idén jóváhagy további 150-200-at. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy például az ELTE történelem szakán nem lesz történész- vagy muzeológus-képzés. Másrészt miért kellene egy diáknak már 18 évesen eldöntenie, hogy levéltáros, muzeológus, történész, vagy tanár lesz?

– Az ellenzék a falusi iskolák bezárása kapcsán támadta a tárcáját.

– Nem volt nagyobb léptékű iskolabezárás ebben a kormányzati ciklusban, mint az előzőben. A falusi iskolák bezárása jó példa arra, hogy a politikai demagógia mennyire figyelmen kívül hagyja a gyermekek érdekeit. Az iskolások alapvető érdeke, hogy színvonalas, jól felszerelt intézményekbe járjanak.

– A kétszintű érettségi körüli bizonytalanság tétellopási botrányba torkollott. Ezt hogyan értékeli?

– Az átfogó reform egyik legfontosabb sarokköve a kétszintű érettségi. Az minden évben előfordult, hogy itt-ott előre kibontották a feladatsort, az eddig még soha, hogy feltették azt az internetre. Kézenfekvő lenne, hogy az iskolák az utolsó pillanatokban, elektronikus úton kapják meg a feladatlapokat, de erre még nincsenek felkészülve. Ez legkorábban 4-5 év múlva következhet be. -->