Zéró tolerancia! Alaphangon 100 ezer forint a bírság

– Érdekes belegondolni: egy verőfényes napon a kőműves, az alkalmi munkavállaló segédmunkást úgy veszi fel, hogy előtte előveszi a laptopját, s az ügyfélkapun keresztül bejelentkezik az APEH-nál – gondolkodott hangosan Csapláros Imre jogtanácsos, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) munkatársa. – S mi van, ha hirtelen elered az eső és mégsem kezdenek el dolgozni? Nyilván ezt is be kell jelenteni. Vagy a mezőgazdaságban: a tavaszi kerti munkálatoknál, az őszi szüretnél, amikor gyorsan kell dolgozni, akkor is az internetre kattannak majd az őstermelők vagy a gazdálkodók?

Szabó Tamás, a gazdakörök és gazdaszövetkezetek somogyi elnöke úgy látja: teljesen felesleges adminisztrációval sújtják a termelőket, ezért az új kormánynál indítványozzák majd a jogszabály módosítását.

– Miért van az, hogy sok uniós országban könnyedén szabályoznak egy ennyire fontos kérdést? – merengett el Szabó Tamás. – Az ottani közterheket nem lehet egy lapon említeni a hazaival, másrészt a munkaadókat nem sújtják adminisztrációval. Nálunk egyre bonyolultabbá váltak a folyamatok, ahelyett, hogy egyszerűsítették volna az eljárást. Szőlő- és gyümölcstermesztés nincs idénymunka nélkül. Csakhogy akkor általában az épp aktuális munkálatokra figyelnek a termelők, s nem a bürokráciával bajlódnak.

Az új előírás azt feltételezi, hogy hónapokkal előre tudjuk, melyik napon kezdünk meggyet szedni: ez teljes képtelenség. A mezőgazdaság nem független az időjárástól vagy egyéb más természeti körülményektől. Úgy tűnik, mintha olyan emberek hoznák a jogszabályokat, akik még virágcserépben sem láttak földet.

Nem csak ellenzői vannak ugyanakkor az új szabályozásnak, hiszen sokan úgy vélik: trükköztek vele, és hagyott kiskapukat, ezért szűnik meg áprilistól a köznyelvben munkavállalói kiskönyvnek nevezett dokumentum. A rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formája volt ez. Be kellett írni a munkavállalás időpontját és beragasztani a hozzá tartozó közteherjegyet. A munkavállalói kiskönyv azonban sok visszaélésre adott alkalmat, bizonyítja ezt a vele összefüggő jogsértések, közokirat-hamisítások száma.

A somogyi munkavállalói kiskönyvesek egy része a „jó ha kéznél van lehetőséget” látta benne, de 40 százalékuk nem is használta. Becslések szerint a fel nem használt munkavállalói kiskönyvek tulajdonosainak majdnem fele feketén dolgozott. Sokszor a normál munkaviszonyt alakították át a kedvezőbb közteherfizetéssel járó kiskönyves eseti foglalkoztatássá, ami valójában folyamatos munkavégzést takart.

Számos praktika létezett az ellenőrök kijátszására, egyik az eltűnő tintával bejegyzett időpont. Országosan a legtöbb visszaélést a mezőgazdaság és az építőipar területén követték el a munkavállalói kiskönyvvel. Ám lebuktatni nagyon nehéz volt az elkövetőket, főleg, hogy figyelőemberek lesték esetenként az ellenőröket.

Érdekes, amit Olvasó Györgyné, csurgói munkaügyi kirendeltségvezető mondott: a csurgói kistérségben éppen a mezőgazdasági ágazatban tapasztalták a legkevesebb visszaélést.

– Április 1-jétől az AM könyvek és a közteherjegyek megszűnnek, helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdése előtt – tájékoztatott Olvasó Györgyné.

Idényjellegű munkát kizárólag a következő ágazatokban lehet végezni: mezőgazdaság (növénytermesztés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és idegenforgalom. A mezőgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – nem haladhatja meg a 31 napot. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerződés az idény hosszára (például balatoni nyári szezon) köthető.

A közelgő nagyarányú ellenőrzéseket nem áprilisi tréfának szánják a munkaügyisek. A büntetési tétel akár a 20 millió forintot is elérheti.

Papp Gábor, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség dél-dunántúli munkaügyi felügyelőségének igazgatója arról beszélt: meghatározott tartalmú munkaszerződést kell kötni a munkavállalóval. Ahol az egyszerűsített foglalkoztatási formát választják, azoknál a cégeknél munkaidő-nyilvántartásra is szükség van. S a foglalkoztatást elektronikus úton be kell jelenteni az adóhatóságnak.



Természetesen a munkaadóknak még számos előírásra kell ügyelniük – húzta alá Papp Gábor. Az igazgató osztja azok véleményét, akik azt mondják: feltétlenül érdemes előzetesen tájékozódni. A munkaügyi bírság „alaphangon“ 100 ezer forint, de a visszaesők akár 20 milliót is fizethetnek. Papp Gábor emlékeztetett rá: a dél-dunántúli régióban az eddigi csúcs 15 millió forint volt.

Zsinórban buktak le a feketemunkások. Egyes somogyi vállalkozók nemcsak a revizorokat ismerik arcról, hanem a hivatali autók rendszámát is fejből fújják. Az biztos: idén sem ülhetnek ölbe tett kézzel a trükköző vállalkozók...