Közélet

2007.06.12. 07:47

Allergiások vészhelyzetben

Korábban mentek orvoshoz és többen vannak, idén az allergiások, mint máskor. Ennek a korai tavasz az oka. Március eleje óta ugyanis egymást érik a virágzások, így folyamatosan magasabb a levegőben a virágporok koncentrációja a szokottnál.

Fábos Erika

Szabó Zoltánné, a Kaposi Mór Oktató Kórház szakasszisztense azt mondta: az elmúlt napok esőzése jót tett az allergiásoknak, tisztább a levegő. A legtöbb most a csalán, a pázsitfű félék és az útifű pollenjeiből van a levegőben.
A parlagfüves területeket július elejétől ellenőrzik fokozottan. A határszemlék azonban már megkezdődtek, a gyomosodást figyelik és egy hónap múlva már büntetnek is– ezt Laki-Lukács Lajos, a megyei földhivatal vezetője mondta.

Az allergia – ebben egyetértenek a szakemberek – civilizációs betegség. A 19. században még alig fordult elő, s a 20. század elején is csak a lakosság egy százaléka szenvedett tőle. Világviszonylatban most 35 százalék ez az arány és lehet még ennél is rosszabb a helyzet. Az allergológusok szerint ugyanis az életmódunkban egyre több olyan tényező van, ami növeli az allergiás megbetegedések kockázatát, ezek közül első helyen a stressz áll.

Berta Gyula tüdőgyógyász főorvos nemrégiben publikálta azt a tanulmányát, ami szerint a mentális környezetszennyezésnek, vagyis a különböző stresszhatásoknak minden eddig feltételezettnél komolyabb szerepe van abban, hogy betegség legyen az allergiás hajlamból.
– Az allergiások száma meglepő tempóban, évente 10-15 százalékkal, növekszik – mondta Berta Gyula tüdőgyógyász főorvos. – Jelenleg mintegy három millió embert érint Magyarországon az allergiás betegségek valamilyen formája. Ebben a genetikus okok nagy szerepet játszanak, ahogy az immunrendszer fejlődése és működése is felelős érte. A túlzottan higiénikus környezet, a szükségtelen antibiotikumos kezelések, a mozgásszegény életmód egyformán kedvez annak, hogy akinek hajlama van rá, allergiás is legyen.

Berta Gyula szerint azonban mindez önmagában kevés a betegséghez. Más kutatások és a saját meglátása szerint is, az idegrendszer és az immunrendszer működése szoros összefüggésben áll egymással. Így az idegrendszer folyamatos terhelése és kifáradása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy allergiás betegség alakul ki.

Sokba kerül allergiásnak lenni

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által javasolt referenciakészítmények havi térítése ugyan mindössze öt-hatszáz forintba kerül, de a korszerű, harmadik generációs gyógyszerek ennél drágábbak. A jobb gyógyszerek ezerötszáz-kétezer forintba kerülnek, az orrspray kiemelt támogatással, ezerhétszáz forint. A szemcsepp hatszáz-kétezer forint közötti áron kapható. Egy havi gyógyszer tehát négy-ötezer forintba kerül. Ezek mellett alkalmazható még fényterápia, immunterápia és sóbarlangkúra is.

– Minden változik körülöttünk nap mint nap – mondta Berta Gyula. – Az utca eseményei, zajai szinte észrevétlenül veszik igénybe figyelmünket. A háttér kommunikáció szinte észrevétlenül zavarja a tudatalattinkat, amikre bármennyire nem próbálunk figyelni, zavarják a mentális állapotunkat. A tömegkommunikáció káros hatásairól pedig még nem is esett szó: erőszak, agresszív zene, naponta ezer nyugtalanító hír. Mindezek eredményeképpen az életritmusunk felgyorsult, a környezetünkben alig követhető ütemű változások történnek, az információk mennyisége tengernyi. Életünket a teljesítményközpontúság és a stresszek állandósulása jellemzi. Ha pedig ezek az ártalmak elérnek egy kritikus szintet, akkor az immunválasz „kisiklik”, egyre több tünete jelenik meg az allergiának és a hajlamból, betegség lesz.
Berta Gyula szerint a megoldás kilátástalan, mivel ezeket a környezeti hatásokat kiküszöbölni lehetetlen az életünkből. A cél, a betegség kialakulásának megelőzése lenne. Ugyanakkor az allergiások is sokat tehetnek a saját érdekükben. Ha a kritikus időszakban igyekeznek nyugodtabbak, toleránsabbak lenni, többet pihennek, kevesebbet vannak zajban és a stresszes helyzetek kezelésére fejlesztik a humorérzéküket, idővel talán enyhébb tünetekre számíthatnak.

Ezek is érdekelhetik