Lőszermentesítés: repesz roncsolta szét a mellkasát

Harminc centi hosszú és nyolc centi átmérőjű – ezek a gránát főbb paraméterei. A kaposvári nyugalmazott ezredes, Pásztor István szerint az ilyen és ehhez hasonló fel nem robbant lőszerből, robbanóanyagból rengeteg lehet az erdőkben, földek mélyén. Levéltári és hadi feljegyzések vannak, ám azt senki nem tudja, hogy hol lapulnak a gyilkos eszközök.

– Az ember lábát és a kezét is leszakíthatja a világháborús robbanóanyag – magyarázta Simon Attila, a lőszermentesítésre szakosodott budapesti Solymos és Társa Kft. dél-dunántúli projektmenedzsere. – Brutális rombolásra képes. Évtizedekkel ezelőtt egy ismerősöm halt meg egy Nagybajom környéki erdőben – a testét széttépte a detonáció. Több olyan esetet is hallottam, amikor az illető szemét vitte ki a repesz, másnak az arcát és a mellkasát roncsolta szét. Néhány éve egy biztonsági cég munkatársát érte baleset; földmunka közben a markológép megütötte a bomba gyújtószerkezetét. A robbanás után hetekig élet-halál között lebegett a férfi.

Bíró Gábortól, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől tudjuk: a munkások általában házbontáskor, nagyobb építkezések során fedezik fel a lőszert, gránátot. Elvétve elrozsdásodott, hasznavehetetlen fegyver is előkerül a föld mélyéből. Tavaly több mint tíz ügyről kaptak bejelentést a somogyi zsaruk.

– Egészen bizonyos, hogy nem a mostani az utolsó gránáttalálat – jósolta Bősze Sándor, a megyei levéltár igazgatója. Azt már Simon Attila mondta, hogy a lőszermentesítők térképen Somogy és Fejér megye a „vörös zónában“ van. Azaz egyes területek – évtizedek múltán is – igen veszélyesnek számítanak még most is.


Az első nagy aknafelszedési hullám 1945 nyara és 1946 ősze között volt. Magyar katonák végezték a rendkívül veszélyes feladatot. Jellemzi a munka nehézségét: Somogyban csaknem 160 ezer darab aknát szedtek fel, nagy részét Nagybajom térségében. A munka során sok katona sebesült meg. Szolgálatteljesítés közben 29-en vesztették életüket.