Közélet

2008.06.04. 13:47

Sólyom a sasfészekben

Kedden evezett, szerdán sasfészekbe mászott a köztársasági elnök a Dráva mentén. Ennél persze jóval lényegesebb, hogy tudomást szerzett a Duna és Dráva menti természetvédelem legégetőbb problémáiról.

Nagy László

– Ez az ötödik nemzeti park, amelybe sikerült eljutnom. A Duna-Dráva Nemzeti Park különösen kedves nekem, hiszen pécsi vagyok, ezeken a tájakon nőttem fel. A zöldmozgalmak kezdete pedig a fiatalságommal egyidős. A Szársomlyóhoz köthető az első hazai zöld megmozdulás; a természetvédők a bánya ellen, a kikerics megmentéséért emelték fel a szavuk.
Ha valaki eddig nem tudta volna, most annak is egyértelművé vált, hogy Sólyom László elkötelezett természetvédő. Nem csinált titkot belőle: azzal a céllal járja végig valamennyi nemzeti parkot, hogy látogatásaival ráirányítsa a figyelmet értékeikre és a náluk zajló munkára. Az arcáról pedig az is leolvasható volt, hogy igazán jól érzi magát a Drávánál. Mint mondta, eredményekről is beszámolhat már: ilyen a természetőrök számának növelése és az őrségi nemzeti park visszaállítása.

Örömmel beszélt arról is, hogy végre beindult a zöld diplomácia, tavaly sikerült egy asztalhoz ültetni a magyar, szerb és horvát vezetőket. Az előző napi vízvári kenuzásáról nem kevesebb elégedettséggel beszélt, bár annak a politikai súlya lényegesen kevesebb. – Vízre kell szállni ahhoz – mondta –, hogy az ember igazán megértse, mennyire élő is ez a folyó.
Somogyi látogatása második napján a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi központjába látogatott el hazánk legfőbb közjogi méltósága. Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója mutatta be a parkot és feladataikat.

Sólyom sassal szemezett

Drávaszentesen nem hagyta ki az új interaktív természettudományi kiállítást sem a köztársasági elnök. Odúba bújt és sasfészekbe mászott, ugyanis ezen a tárlaton ilyesmire is lehetőség van. Mindent alaposan szemügyre vett, majd tovább indult Baranyába.

– Miközben a politikai viszonyok az itt élőket keserves elzártságba taszították, addig a természetnek ugyanez nagy hasznára volt – mondta. – Épp mikor mindenütt tombolt az üzemi szintű intenzív gazdálkodás, addig ez a vidék megmaradt érintetlenül. Ma a legnagyobb gondunk az, hogy a nemzeti parki területek vagyonkezelési joga nem mind az igazgatóságé. 28 ezer hektár védett területből csak 10 ezer van saját kezelésben, a többi erdőgazdálkodók kezében van.
Elmondta: a horvátokkal és szerbekkel közös bioszféra rezervátum van kialakulóban, s idővel egy olyan határon átnyúló nemzeti park jöhet itt létre, mint a Fertő-tavi. Folyamatban van a nyugat-Mecsek és az Ormánság védetté nyilvánítása.

Buchert Eszter igazgatóhelyettes arról beszélt: első perctől úgy próbálják védeni a természetet, hogy közben ne zárják ki az embereket. A baranyai természetvédelmi szervezetek képviselői aggodalmaiknak adtak hangot. Hiányolják a nagy ipari létesítményeknél – mint a komlói kőbánya vagy a most épülő cementgyár – a kiszállítási útvonalakat, s nyugtalanítónak tartják, hogy a honvédelmi minisztérium még mindig nem mondott le a Zengőről. Aggasztónak nevezték az újra kezdődött uránkutatást, a pécsi biomassza erőmű jelenlegi működését pedig ésszerűtlennek tartják.

-->

Ezek is érdekelhetik